A monumentális plébániatemplom árnyékában, kissé lejjebb, a félsziget nyugati oldalán bújik meg a kisebb, ám művészettörténeti szempontból legalább olyan izgalmas Téli-templom. Míg a főtemplom a gótika és a barokk lenyűgöző keveréke, ez a kisebb épület egy sokkal ősibb, intimebb atmoszférát áraszt, és páratlan kincseket rejt a vastag falai között.
Az épület kettős elnevezése beszédes. A Téli-templom (Winterkirche) nevet a praktikum szülte: mivel az épület lényegesen kisebb, mint a plébániatemplom, a zord, hideg karintiai teleken sokkal könnyebb és olcsóbb volt befűteni. Emiatt a téli hónapokban a miséket és a vallási szertartásokat ide helyezték át. A Rózsafüzér-templom (Rosenkranzkirche) elnevezést pedig később, a XVII. században kapta, miután egy helyi rózsafüzér-társulat a lelki központjává választotta az épületet.
Amikor a Téli-templom a XVII. században megkapta a Rózsafüzér-templom (Rosenkranzkirche) nevet, az nem csupán egy egyszerű névváltoztatás volt, hanem egy komoly történelmi és vallási fordulat lenyomata Karintiában. De kik is alkották ezt a bizonyos társulatot, és miért volt ekkora befolyásuk?
A jezsuiták és az ellenreformáció fegyvere
Ahhoz hogy megértsük a társulat jelentőségét, vissza kell repülnünk az 1500-as évek végére. A reformáció idején az osztrák területeken – így Karintiában is – a protestantizmus hatalmas teret nyert. A katolikus egyház válaszul elindította az ellenreformációt, amelynek egyik legfőbb motorja a jezsuita rend volt. Mint korábban említettük, a jezsuiták 1598-ban vették át Maria Wörth irányítását.
A szerzetesek tudták, hogy a helyiek hitét nemcsak törvényekkel, hanem erős, összetartó közösségekkel lehet a leghatékonyabban visszaterelni és megerősíteni a katolikus egyházban. Ennek egyik legnépszerűbb és leghatékonyabb eszköze a Rózsafüzér-társulatok (Rosenkranzbruderschaften) megalapítása volt.
A Rózsafüzér-társulat egy laikusokból (tehát nem felszentelt papokból, hanem hétköznapi hívőkből) álló vallási testvériség volt. Tagjai fogadalmat tettek, hogy rendszeresen imádkozzák a rózsafüzért, részt vesznek a közös miséken, körmeneteken, és támogatják a szegényeket, valamint az egyházközséget. Cserébe a társulat lelki védelmet, bűnbocsánatot és összetartozás-érzést nyújtott a tagoknak, ami a vészterhes XVII. században hatalmas vonzerőt jelentett. Ezek a társulatok szinte egyfajta „lelki elitklubként” működtek, ahová a helyi nemesek, polgárok és parasztok egyaránt beléphettek, így a társadalmi különbségeket is áthidalták a közös hit nevében.
Maria Wörthben a helyi Rózsafüzér-társulat annyira megerősödött és olyan népszerűvé vált, hogy a kisebbik, ezeréves freskókat rejtő románkori templomot választották szellemi otthonuknak. Rendszeres találkozóik, közös imádságaik és az ehhez kapcsolódó Mária-tisztelet miatt a lakosság hamarosan már nemcsak Téli-templomként, hanem Rózsafüzér-templomként kezdte emlegetni az épületet.
A társulat hatása a belső téren is nyomot hagyott: a templom berendezését az ő adományaikból gazdagították, a kora barokk oltáron helyet kapó, rózsafüzért tartó Szűz Mária-ábrázolások is ennek a buzgó vallási közösségnek állítanak emléket.
Az épületet eredetileg I. Ottó freisingi püspök megbízásából emelték, és 1155-ben szentelte fel I. Roman gurki püspök. Bár az 1399-es nagy tűzvész ezt a templomot is elérte, a románkori szerkezet nagy része, különösen az apszis (a szentély), csododálatos módon épségben maradt. A külső megjelenése jóval egyszerűbb, mint a főtemplomé, egyetlen, zömök kis huszártoronnyal büszkélkedhet.
Karintia legféltettebb kincsei: Az ezeréves freskók
A templomba lépve a látogatót azonnal magával ragadja a történelem. Az épület igazi, világszínvonalú szenzációja a szentélyben található: a XX. századi restaurálási munkálatok (főként az 1960-as évek végén) során a vastag vakolatrétegek alól szenzációs, XII. századi románkori freskók kerültek elő.
Ezek a festmények Karintia legrégebbi és legépebben fennmaradt falfestményei közé tartoznak. A lenyűgöző ábrázolásokon a trónoló Krisztus látható egy úgynevezett mandorlában (mandula alakú dicsfényben), akit az evangélisták szimbólumai, valamint az apostolok szigorú, mégis fenséges alakjai vesznek körül. A színek és a formák a mai napig megőrizték azt a misztikus, kora középkori erőt, amellyel egykor a híveket fogadták.
Bár a falfestmények a legapróbb részletekig lenyűgözőek, érdemes megfigyelni az épület későbbi korokból származó berendezését is. A szentélyben álló kora barokk faoltár gyönyörűen harmonizál a románkori kőfalakkal, a Máriát és a Gyermeket ábrázoló központi szobor pedig a templom névadó rózsafüzér-hagyományának állít emléket. A templom hajójában található festett, famennyezetes részletek tovább fokozzák a hely meghitt, rusztikus hangulatát. 
Maria Wörth, ahol a történelem és a természet összeér
Háromrészes utazásunk során végigkövettük, hogyan formálták a gigantikus jégkorszaki erők a Wörthi-tó medencéjét, és hogyan vált egy elzárt, pogányok lakta kis sziget a kereszténység egyik legfontosabb karintiai bástyájává. Megismertük Szent Primus és Felicián ókori mártírok történetét, a lángokat túlélő, erődjellegű Plébániatemplomot, és a jezsuiták által felkarolt, ezeréves freskókat rejtő Téli-templomot.
Maria Wörth ma már nem egy elzárt sziget, és a középkori hatalmi harcok zaja is régen elült. A félsziget napjainkban a béke, a romantika és az időtlen szépség menedéke. Az egykori zarándokok helyét mára átvették a történelem szerelmesei, a házasulni vágyó párok és a türkizkék tó partján pihenni vágyó utazók. A két templom tornya azonban ma is pontosan ugyanúgy magasodik a csillogó víztükör fölé, mint évszázadokkal ezelőtt, némán őrizve az elmúlt ezer év lenyűgöző titkait.
Gyakorlati tippek a látogatáshoz :
Megközelítés a vízről: A félsziget és a templomok látványa hajóról a legfestőibb. A Wörthersee Schifffahrt (a tó hivatalos hajótársasága) menetrend szerinti járataival Klagenfurtból, Pörtschachból vagy Veldenből is könnyedén, ringatózva érkezhetsz meg egyenesen a félsziget kikötőjébe.
Parkolás autóval: Mivel a félsziget apró és a főszezonban (különösen nyáron és esküvők idején) nagyon népszerű, az autóval érkezőknek érdemes a település bejáratánál kialakított fizetős parkolókban letenni a járművet, és egy kellemes, rövid sétával megközelíteni a történelmi épületeket.
A Plébániatemplom (Pfarrkirche): A gótika és a barokk találkozása a tó felett – Maria Wörth 2. rész
A tökéletes fotópont (Pyramidenkogel): Ha szeretnéd felülről, madártávlatból is megcsodálni azt a bizonyos gleccser vájta medencét és a mélykék vízbe nyúló ezeréves félszigetet, feltétlenül látogass el a mindössze 15 perces autóútra lévő Pyramidenkogel kilátótoronyhoz! A világ legmagasabb fából épült kilátójából (amelyről akár csúszdán is leérkezhetsz) szó szerint képeslapra illő panoráma nyílik Maria Wörthre.
Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép:
