A holnap

A magyar nyelv védelme

Jó8 mindenkinek, IJ, THX, Láwcsi van. Igen mondhatjuk, hogy ezek a mondatok vagy kifejezések is elméletileg magyarul íródtak, bár valószínűleg a társadalom túlnyomó része nem érti, miről is van szó. Egyre nagyobb a szakadék a nagyszülők és az unokák nyelvezete között. Ezeket a rövidítéseket a közösségi oldalakon felnőtt, chatelő vagy magyarosabb
an a beszélgető oldalakon  ismerkedő fiatalok használják. Jó 8 azaz:Jó éjt mindenkinek, IJ:Így jártál, THX:köszönöm, Láwcsi van:szerelmes, ha pontosan tudni szeretnénk ezeknek a szavaknak az értelmét.
Hosszú évtizedekig alig kellett új szavakat, kifejezéseket megtanulnunk. Az sms, e-mail, okostelefonok, közösségi oldalak és az információs kommunikáció világában egy generáció akár már 500 új szóval is találkozhat. Kérdés, hogy ebben a világban mennyire tudjuk a magyar nyelvet megvédeni, kell-e félni mondjuk az angol világnyelvvé növekvő hatásától?
A kérdés mindenképpen hosszútávú gondolkodást igényel, a probléma nemcsak az úgynevezett kisebb nyelveket fenyegeti, hanem olyan világnyelveket is, mint a németet, melynél az angol jövevény szavak szinte már mindennapossá váltak. A nyelvőrzést tovább nehezíti, hogy mindannyian egy információs gyorsvonaton ülünk, így egyre kevesebb időnk marad, hogy ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozzunk.

Kutatók szerint az a nyelv szűnik meg, ahol a közösség tagjai úgy érzik gazdasági, társadalmi akadályt jelent az anyanyelvük.  A magyar nyelv megőrzése tehát nemcsak kulturális feladat, hanem a világban és Magyarországon végbemenő összetett gazdasági, társadalmi és demográfiai folyamatok, kölcsönhatások függvénye is.

Fel