A jáki templom nyugati kapuja a magyarországi román kori építészet egyik legszebb és legismertebb bélletes kapuja. Az előző részben ezt mutattuk be.
Magyarország leggazdagabban díszített késő román kapuzata – Ják 2. rész
Sorozatunk 3. részében a varázslatos kapun belépve eljutunk a nem kevésbé lenyűgöző 3 hajós belső térbe.
A jáki Szent György-templom a román kori építészet egyik legszebb hazai remekműve.
A kapun belépve a templom sötétnek tűnik a lőrésszerű ablakok kis mérete miatt, azonban így is feltűnik a háromhajós román kori templombelső impozáns mérete.
Ják Apátsági templom. Év 1956. Fotó adományozó: Fortepan
A főbejárat fölé belülről az emeletes főúri karzat magasodik, nagy méretei miatt akár külön kápolnaként is szolgálhatott.
Az orgona mögötti falon látható a lóhere záródású hármas ülőfülke, ez volt egykor a kegyúr ülőhelye. Abban az időben az orgona nem zavarta a kilátást…
A főhajót és a mellékhajót nyolcszögű pillérek választják el egymástól, melyek minden oldalán egy-egy oszlop emelkedik.
Az oszlopfejeket bimbós, gyöngyös szalaggal szegett növény-, vagy sárkánydíszes oszlopfők ékesítik.
A mellékhajókban indákkal, levelekkel gazdagon díszített gyámkövek viselik a boltozat súlyát.
Az egykori freskók nyomai a főszentélyben és a toronyaljban láthatók.
Ezek a szentélyben Szent Györgynek a sárkánnyal való harcát, a toronyaljban az alapító Jáki Nagy Mártont és kíséretét, a templom alapítását, az imádkozó alapítót és halálát ábrázolják.
A bal oldali mellékszentély oltárán álló Mária-szobor XV. századi, eredetileg a Szent Jakab-kápolna főoltárán állt. Oltárképei XVIII. századiak, 1705-ből valók.
A sekrestyében nyolc XVIII. századi kép található.
A jáki apátsági templom felújítása példaértékű projekt, amely rávilágít a magyar kulturális örökség megőrzésének fontosságára.
A jáki templom orgonája egy gyönyörűen faragott hangszer, amely a templom belsejében található. Egy szűk csiaglépcsőn közelíthetjük meg.
Az orgona faragásai szépen illeszkednek a templom belső díszítéséhez.
Az orgona maga 1902-ben készült Angster József és fia, pécsi orgonaépítők munkája nyomán.
A templom utolsó nagyobb átépítésére 1896 és 1904 között Schulek Frigyes tervei alapján került sor.
Ják Apátsági templom, 1976. Fortepán, Fotó adományozó: Erdei Katalin
Ennek során a templom eredeti formájának visszaállítására törekedtek, és a kor műemléki elveinek megfelelően indokolatlanul is jelentős átépítéseket végeztek, nem mindig törekedve az eredeti részek megóvására.
A díszkapu rossz állapotban levő faragványait kicserélték, a kapu feletti timpanonba új domborművet faragtak.
A tornyok eredeti magasságát visszaállították, és a barokk sisakok helyett a zsámbéki templom eredeti kősisakjait másolták át.
A sérült falszakaszokat kicserélték, a barokk ablakokat elfalazták, és lebontották a déli hajó emeletét.
A XIII. századi freskókat megtisztították a koszrétegtől és a XX. századi átfestésektől.
Az épület külső faragványait felújították, az eredeti faragványok egy részét a budapesti Szépművészeti Múzeumba, más részét Szombathelyre, a Savaria Múzeum kőtárába szállították. 2013-ban 150 millió forintos állami támogatással megújult a templom homlokzati része. 2024-ben kétmilliárdos állami támogatással teljes körű külső-belső felújításon esett át a templom és környezete.
A jáki templom belső tere így megújulva őrzi a román kori építészet és díszítőművészet páratlan értékeit, miközben a modern technológia segítségével biztosítják a műemlék hosszú távú megőrzését.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Forrás: Wikipédiából, Ják
Térkép:
