Klasszikus olasz vagy amerikai romantikus filmek elmaradhatatlan jelenete: Sisak nélkül, a nyári szellőben, egy Vespa robogóval a Colosseummal a háttérben, a naplemente felé robogni.
Via Celio Vibenna, szemben a Piazza del Arco di Costantino és Constantinus császár diadalíve. Jobbra a Colosseum. 1959 Fotó adományozó: Fortepan/ UWM Libraries
A Vespa robogó és a Colosseum ikonikus párosítása leginkább a Római vakáció (Roman Holiday) című 1953-as filmből ismert, amelyben Audrey Hepburn és Gregory Peck főszereplésével láthatjuk őket egy Vespán Róma utcáin száguldozni. 2000 évvel ezelőtt az építmény fénykorában kevésbé volt ennyire romantikus helyszín ez a monumentális épület.
A Colosseum, Róma szívében található, és az ókori Birodalom egyik legikonikusabb építménye volt. Ez a hatalmas amfiteátrum a római építészet és mérnöki tudás lenyűgöző példája, amely hosszú időn át szórakoztatta a tömegeket gladiátorviadalokkal, állatvadászatokkal és más látványos eseményekkel.
A Colosseumnak valójában két neve is van. Az eredeti Amphitheatrum Flavium. Ezt a nevet a Flavius-dinasztia császárai után kapta, akik uralkodása alatt épült (Vespasianus, Titus és Domitianus).
Későbbi, közismert neve pedig a mai is használatos Colosseum. Ez a név a középkorban ragadt rá, és valószínűleg a közelben álló Nero-szoborról. A Colossus egy hatalmas, kb. 30 méter magas bronzszobor volt, amely Néró császárt ábrázolta napistenként.
Constantinus Diadalíve
Európa-szerte számos szép állapotban lévő római kori amfiteátrumot találhatunk melyek lenyűgöző bepillantást engednek az ókori világba. Magyarországhoz legközelebb Horvátországban Pulában található az egyik legjobb állapotban lévő római amfiteátrum.
Az első amfiteátrumszerű építményeket az ókori Róma gladiátorokat és vadállatokat felvonultató ünnepi játékainak kiszolgálására hozták létre. Ezen látványosságok rendezésére sem a fórum nem felelt meg, mivel ott a tömegben hátrébb állók nem láthattak jól, sem a cirkusz, a kocsiversenyek helyszíne, mivel az túlságosan elnyújtott ovális volt.
Circus Maximus
Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére, hiszen két, félkör alaprajzú görög színház „összeillesztése” eredményezi az ellipszis formát. Elsőként az ifjabb C. Scribonius Curio készíttetett két, az ókori görög színházakra hasonlító faépítményt, melyeket egymással szembe lehetett fordítani. Az ebből a megoldásból származó amphi-theatrum elnevezés először a Julius Caesar által i. e. 46-ban építtetett kettősszínházzal kapcsolatban bukkan fel.
A korai amfiteátrumok fából készültek, Statilius Taurus i. e. 30-ban a Campus Martiuson épített amfiteátruma részben már kőből készült, de mivel ez is tűzben pusztult el, az ülései és a lépcsői valószínűleg még fából voltak.
Kr. e. I. században kezdtek el kőből építeni állandó amfiteátrumokat. Rómában az első állandó, kőből készült, sok néző befogadására alkalmas amfiteátrum az Amphiteatrum Flavium (Colosseum) volt.
A Colosseum építése Vespasianus császár ideje alatt, i. sz. 72-ben kezdődött a Forum Romanum délkeleti végén. I. sz. 80-ban készült el, ekkor volt megnyitója is. Az építkezéshez felhasználták a Nero császár aranypalotájának lebontásából származó anyagokat, és a munkálatokban rabszolgák és hadifoglyok ezrei vettek részt.
Vespasianus utódja, Titus avatta fel szertartásos ünnepség keretében, amelyen 5000 vadállatot vonultattak fel. A legfelső üléssort a következő császár, Domitianus fejeztette be. Az építés és karbantartás költségeit a császárok fedezték.
A Colosseum elliptikus alaprajzú, 188 m hosszú, 156 m széles és 48,5 m magas mészkőből, tufából és téglából emelt, bonyolult szerkezetű építmény. Igazi mérnöki csoda volt, hiszen 50-75 ezeres örjöngő tömeget kellett a szerkezetnek megtartania.
A Colosseum építése során becslések szerint 100 000 köbméter travertin követ, (a travertin egy kémiai üledékes kőzet, amely a mészkőhöz hasonlóan kalcium-karbonátból áll. A travertin meleg forrásokból kiváló kalcium-karbonátból képződik, jellegzetesen lyukacsos, porózus szerkezettel ) 300 tonna vasat és 1 millió köbméter betont használtak fel. ( A római beton, más néven opus caementicium, az ókori rómaiak által használt építőanyag volt, amely kulcsszerepet játszott a birodalom monumentális építményeinek, például a Pantheonnak, a Colosseumnak és a vízvezetékeknek a létrehozásában.
Különlegessége a vulkanikus hamu (pozzolán), amely a Nápoly környéki vulkánokból származott. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a római beton képes volt „öngyógyítani” a repedéseket. Ennek oka az volt, hogy a vulkáni hamu reakcióba lépett a vízzel, és kalcium-karbonát kristályokat hozott létre, amelyek kitöltötték a repedéseket.)
Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 50-75 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketrecükből.
Az amfiteátrum egy szabadtéri, kör vagy ovális alakú építmény, amelyet a nézők számára emelkedő ülőhelyek vesznek körül. A nézőteret (caveat) gyakran árkádok és oszlopok tagolták.
Fontos részei még az amfiteátrumnak a bejáratok (vomitoriák), amelyek lehetővé tették a tömeg gyors be- és kiáramlását.
A Colosseum központi része az aréna, amelyet homokkal borítottak be, hogy elnyelje a véráldozatot. Az aréna alatt egy bonyolult alagútrendszer, a hypogeum húzódott, ahol a gladiátorokat, az állatokat és a díszleteket tárolták.
A nézőtér több szintre volt osztva, a társadalmi ranglétra szerint. A legalsó sorokban a császár, a szenátorok és a lovagok foglaltak helyet, míg a felsőbb szinteken a köznép ült.
A Colosseum külső fala három emelet magas, és dór, ión és korinthoszi oszloprendek díszítik. A falakon eredetileg szobrok is álltak, de ezek mára nagyrészt elpusztultak.
A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási sátorral lehetett befedni.
A Colosseum tetejét egy hatalmas, vászonból készült napellenző, a velarium fedte, amelyet kötelek és csigák segítségével lehetett felhúzni vagy leereszteni.
A játékok helyszínének bemutatása után a következő részben bemutatjuk azokat, aki az aréna homokján küzdöttek, ők voltak a gladiátorok.
A gladiátorok az amfiteátrumok hősei – Colosseum, Róma – 2. rész
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Forrás: wikipedia
Térkép: