Magyarország földgáz fogyasztásának a 85 százalékát importálja – a behozatal túlnyomó része Oroszországból érkezik –, ezért minden földgázimport csökkentésre lehetőséget adó megoldást mérlegelnünk kell. A biogáz-termelés stratégiai lehetőség a földgázigény csökkentésére és az is egyértelmű, hogy a biohulladék a jövő nyersanyaga. Éppen ezért 2024-ben Magyarország 14 településén kezdődött el a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok, azaz a biohulladékok házhoz menő gyűjtése.
Az új Nemzeti Energiastratégia eredeti menetrendje szerint a hazai biogáz-potenciállal 2030-ra reálisan földgázfogyasztásunk 1 százalékát válthatjuk ki, ami évi 85 millió köbmétert jelent, 2040-re pedig már 100 millió köbmétert. A biogáz-termelésben azonban ettől sokkal nagyobb potenciál van, a termelés felfuttatásával a fosszilis földgázimportunk akár 25 százaléka is kiváltható vele – mondta lapunknak Agatics Roland, a Közép-Kelet-Magyarország régió koordinátoraként működő DTkH Nonprofit Kft. ügyvezetője.
A hulladékgazdálkodási szakember kifejtette: a biogáz olyan megújuló energiaforrás, amelynek fő alapanyaga az állati hígtrágya, növényi- és vágóhídi hulladékok, energianövények, szennyvíziszap, kommunális szerves hulladék. Ezekből a biogáz üzemekben mikrobiális fermentáción alapuló technológiával hő- és villamos energiát termelnek. A biogáz fő alkotóelemei a metán, a szén-dioxid, de nitrogént, hidrogént, kénhidrogént és ammóniát is tartalmaz. A biogáz tisztításával és szén-dioxid tartalmának leválasztásával biometánt kapunk, ami kémiailag és fűtőértékében semmiben sem különbözik a fosszilis földgázban levő metántól, tehát minden olyan célra hasznosítható, amire ma fosszilis földgázt használunk. A biogáz kiválóan hasznosítható tehát például a hulladékfeldolgozókban, azok energiaigényét fedezve.
Biogáz potenciálunk kiaknázása a földgáz behozatalának csökkentése mellett villamosenergia importunk mérsékléséhez is hozzájárulhat, növelve az energiaszuverenitást és a vidéki kistérségek jövedelemtermelő képességét, úgy, hogy a bevételek helyben maradnának – mutatott rá Agatics Roland. Ezzel együtt – tette hozzá a szakember – a körforgásos gazdaság feltételrendszerének megfelelően lehetővé kell tenni, hogy a hulladék alapú biogáz termelés jövedelmező és kiszámítható iparággá váljon. A biogázt tűzifa és LPG helyett is használhatjuk, a szén-dioxid-kibocsátás mindkettővel mérsékelhető.
Fejenként átlagosan 416 kilogramm szilárd települési hulladékot termelünk a háztartásunkban egy év során, amely a teljes lakosságra vetítve csaknem 3 millió 931 ezer tonna. Ebből az egy főre jutó átlagosan termelt élelmiszerhulladék mennyisége 65,5 kilogramm, ez teljes lakosság esetében csaknem 635 ezer tonna, mindez pedig értékes nyersanyag.
2024-ben több településen, így Kecskeméten és Cegléden is megkezdődött a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok vagy másképp fogalmazva: a biohulladékok házhoz menő gyűjtése A 109 ezer lakosú Kecskeméten például a becsült élelmiszerhulladék mennyisége egy évre vetítve 7000 tonna. Ezzel a mennyiséggel több mint 630 ezer tonna biometánná alakítva 35 helyi járatú autóbusz üzemeltetését lehetne megoldani, illetve 12 hulladékszállító autót működtetni. A ceglédi konyhai hulladékból pedig 12 helyi járat működése lenne biztosítható a számítások szerint.
Napjainkban a legnagyobb kihívást a hulladékgazdálkodási iparág számára is a klímavédelmi törekvések megvalósítása, így a körforgásos gazdasági modell megteremtése jelenti. Utóbbi megvalósításának pedig az egyik leglényegesebb eleme a hulladékgazdálkodásban is a megújuló energia felhasználásával működő létesítmények és rendszerek kialakítása – hangsúlyozta Agatics Roland.
A szakember szerint a fenntartható hulladékgazdálkodás megteremtéséhez a többi között napelemparkok telepítése és biometán-meghajtású hulladékszállító autók üzembe állítása szükséges. Továbbá olyan biogázüzemek létrehozása, amelyeknek köszönhetően a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók saját maguk állíthatják elő – például az általuk begyűjtött konyhai- és szerves hulladékokból – járműveiknek a tankolásra alkalmas tisztaságú CNG-gázt.
