Bár Földünk kétharmadát tenger borítja, vízkészleteinknek csupán 2 százaléka iható, öntözhető édesvíz. Ennek ellenére sok ország már most drámai vízhiánnyal küzd.Ennek legfőbb okai a klímaváltozás, a szennyezés, a népesség gyors növekedése, valamint az ipari és a mezőgazdasági fogyasztás. A szennyezett vagy fertőzött víz több ember halálát okozza évente, mint a háborúk és az erőszak. Néhány éven belül abszolút vízhiány várható 17 közel-keleti országban, Dél-Afrikában és Ázsiában, sőt, Európa egyes déli részein is.
Hová vezethet mindez? A brit védelmi minisztérium szerint a vízhiány egyre gyakrabban lesz háborús konfliktusok okozója, hiszen az egyes országok akár katonai erővel is meg fogják védeni vízkészleteiket. Mások tömeges népvándorlástól tartanak: a vízhiányos területekről százmilliók indulhatnak el olyan területek és országok felé, ahol iható a víz.
Magyarországot egyszerre jellemzi vízbőség és vízhiány. Egyfelől mi vagyunk Európa árvizektől leginkább veszélyeztetett országa, másfelől a sík vidékeken sokszor belvíz vagy aszály pusztít. A klímaváltozás egyik következménye az lehet, hogy kevesebb vizünk lesz majd, különösen az öntözés számára, de helyenként az ivóvízellátásra használt készletek is veszélybe kerülhetnek.