A nyári fesztivál kavalkádjához szokott látogató, télvíz közepén egy kedves kis nádfedeles házakkal tarkított Veszprém vármegyei településre gurulhat be járművével. Ilyenkor nem “ígér” sokkal többet a nyugalomnál a 970-es Veszprémvölgyi Monostor Adománylevelében is említett falu .
Nem csak nekünk tetszett meg a hely, hiszen már a régészeti leletek alapján közel 5000 éve lakott a település.
Paloznak utcarészlet nádfedeles házakkal
Valószínű, hogy nemcsak a lélegzetelállító panoráma, hanem a víz közelsége és a kellemes klíma vonzotta ide elsősorban a vándorlókat. Az őskori emberek a Tódi-dűlő vízforrásainak közelében földbe ásott lakásokban laktak, melyek nyomait és újkőkori cserépedények maradványait találták meg a régészek.
A falu nevének etimológiája szláv eredetű lakosságra utal: a „loznik” szó szőlőskertet jelent, a „po loznik” szláv nyelven annyit tesz, hogy „a szőlőskertek” alatt.
Paloznak utcarészlet nádfedeles házakkal
A honfoglalás idején az Árpád-ház uralta a környék birtokait, ebből az időből 1914-ben egy lovassír maradványai kerültek elő. Az első ismert magánoklevél 1079-ből Guden vitéz végrendelete, melyben László király vitéze Paloznakon fekvő javait királyi engedéllyel a veszprémi egyházra hagyja. Paloznak nevének első említése a veszprémi apácakolostor adománylevelében található.
Paloznak utcarészlet nádfedeles házakkal
A Tájház a XIX. sz elején épült. Első írásos adat 1815-ből való, amikor a falusi elöljáróság a község adatait írja össze. Az összeírás „egy a partban lévő istálló”-ról tesz még említést. A szoba mestergerendájának felirata szerint 1888-ban készült, vagyis akkor újíttatott fel. A három osztatú lakóház szoba konyha kamra beosztású, a szoba hosszában ívelt tornác húzódik. A jelenleg szabadkéményes épület korábban minden bizonnyal füstös konyhás volt erre utal a tornácról nyíló, ma is meglévő szobai ajtónyílás.
Tájház: (Volt Diószegi ház, Fö u. 6.) A lakóház a XIX. sz elején épült.
„Tudja meg a kiváló gondosságú László király és a hit minden követője, hogy én, Guden, aki sokáig fáradtam uramnak, a királynak szolgálatában és munkájában, hogy az ő engedelmével és beleegyezésével lelkem váltságára Szent Mihálynak adtam minden tudott vagy elrejtett kincsemet, amim csak Paloznakon volt, tudniillik egy egyházat, minden javával a kanonokok hatalma alá, ezenkívül öt mansio szolgát, két ekét, tizenegy szőlőt, húsz ökröt, háromszáz juhot, réteket, szántókat, gyümölcsfákat, erdőt. Ezt, amit Szent Mihálynak adtam, nem a püspök, hanem a kanonokok szolgálatára adtam, hogy ebből évente felüdülésük legyen, és lelkemről megemlékezzenek. De főként azt hozom minden ember tudomására, hogy a király ebben az ügyben szabad rendelkezést engedélyezett nekem a dömösi kúriában, amikor télidőben a németek megsemmisítésére készült. Ennek az elhatározásomnak és intézkedésemnek tanúi Gurcu esztergomi ispán, Erneus fia Szella, Márton prépost, Suni dékán, Tefil bíró, Péter a veje, Gellért mester, Ábrahám, Uchuga, Mihály pap, Ezicius és egész Magyarország többi előkelői. Én, szegény, főként azt kérem az én uramtól, hogy emlékezzék meg szolgálatomról, és halálom után ne semmisítse meg azt, amit életemben megengedett.” Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, A veszprémi káptalan magánlevéltára, 1079. Paloznak 2.
Paloznak: Római Katolikus Templom
A falu központjában emelkedő dombon áll a település első kőépítménye a templom. Bár 1352-ben írnak róla először, valószínűleg már a X-XI: században állott a jelenlegi templom helyén valamiféle fából ácsolt kápolna, melynek helyére a XI: sz-ban kőtemplomot építettek és Szt. András tiszteletére szentelték. A román kori XI-XIII. sz i templom fele volt a jelenkorinak A félköríves alaprajzú szentély talán már az építésekor boltozva volt, de a mainál rövidebb templomhajó boltozat nélküli sík és fából ácsolt menyezettel rendelkezett a középkorban.
Paloznak: Római Katolikus Templom
A román kori részleteket a templom mai hajójának déli oldalán ablakok, bejárati kapuk jelzik. A templomhajó nyugati fele az új, a gótika jeleit magán viselő csúcsíves záródású másik déli irányba nyíló oldalkapuval, valamint a kapu felett vörös homokkőből készült keretes, csúcsíves lőrésablakkal már egy későbbi XIII. XIV. századra utaló bővítés jele. Mint mindenütt, itt is a templom köré temetkeztek a lakosok. A templomot és temetőt egykor fal övezte, 1783-ban még állt azóta nyomaiban látható. A sírkövek egy részét később befalazták, közülük a legkorábbi, kereszttel díszített, hatalmas vörös homokkő a középkori bővítés során lett a templom délnyugati sarokköve. A jelenlegi torony egy még későbbi építmény. A templom a XVIII. sz. végén nyerte el mai formáját. Ekkor épült át barokk stílusban a mellette lévő plébániaház is.
Paloznak: Római Katolikus Templom
Paloznak: Római Katolikus Templom
Az 1400-as évekre a falu legnagyobb birtokosa a veszprémi Szent Mihály egyházból kivált káptalan lett. A török hódoltság ideje alatt Paloznak – más Balaton-felvidéki falvaktól eltérően – nem néptelenedett el.
A reformáció ideje alatt a gyülekezet a régi katolikus templomot foglalta el, és 1749-ig a birtokában tartotta, majd a XVII. század végén a Csopak-Kövesd-Paloznak református anyaegyház saját templom építésébe fogott Csopakon. A filoxéra-vész Paloznakot sem kímélte, 1888-ra minden szőlő elpusztult. A szőlők újratelepítése 1900-as évek elején megindult.
Apróságnak tűnik, viszont sokat elárul az itt élő, és az idelátogató emberekről, hogy a település központjában lévő ingyenes illemhely példás tisztaságú volt.
Ref. harangláb a XIX. sz elején épült gúla alakú tetővel, félköríves ablakokkal a négy égtáj felé. Teteje fazsindely borítású.
A holtszezonban nagy gasztronómiai kirándulásra azért ne számítsunk… Kicsit lelassulni, és egyedül “elveszni” viszont könnyen lehet az évszázados falak tövében.
A Balaton-felvidék hagyományos faluképének megőrzéséért Paloznak 1998-ban Hild-díjat kapott.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Paloznak
Forrás:Wikipédia, paloznak.hu