A holnap

Mi kerül az asztalra?

Chipsen csokin és hamburgeren felnövő fiatalok, akik sportolás és testmozgás helyett a számítógép előtt ülnek. Az elmúlt évtizedekben ugásszerűen megnőtt az elhízott gyerekek aránya. Magyarországon minden nyolcadik iskolás túlsúlyosnak és minden negyvenedik elhízottnak számít a saját korosztályában. A túlsúlyos, egészségtelenül táplálkozó gyerekekből nagyobb eséllyel lesznek elhízott felnőttek. Meg lehet állítani ezt a folyamatot? Meg lehet tanítani a gyerekeket egészségesen táplálkozni?

Egy óvodás, iskolás korú gyermek a hétköznapokban általában csak este eszik otthon a családja körében, háromszor pedig a közétkeztetés keretein belül. Egyáltalán nem mindegy, mennyire egészségesek ezek az ételek.Az új közétkeztetési rendelet a túlzott só, cukor és zsírfogyasztás visszaszorítását tűzte ki célul. Az ételeknek változatosnak is kell lenniük, egy hónapban kétszer ugyan azt az ebédet nem kaphatják a gyerekek és többször kell friss zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket kínálni.

A magyar lakosság egészségügyi állapota az egyik legrosszabb Európában. Az ajánlott só mennyiség háromszorosát fogyasztjuk, ez azt jelenti, hogy évente körülbelül hat kiló sót eszünk. A tizenévesek körében is egyre gyakoribbak a korábban csak felnőttekre jellemző betegségek, mint magas vérnyomás és cukorbetegség. A gyerekek a főétkezések helyett inkább nassolnak és keveset mozognak.

A gyerekkori elhízás nem egyszerűen esztétikai probléma. A túlsúly miatt már fiatalon kialakulhatnak olyan folyamatok, amelyek felnőtt korban krónikus szív és érrendszeri betegségekhez valamint cukorbetegséghez vezethetnek. A közétkeztetés reformja az első lépés lehet az egészségesebb életmód irányába. A helyes táplálkozás kialakításában azonban a szülőkre is nagy feladat hárul.

Fel