Edward Aloysius Murphy Jr. (1918. január 11. – 1990. július 17.) amerikai repülőmérnök volt, akit a Murphy törvénye néven ismert szállóige megalkotójának tartanak.
Edward Aloysius Murphy Jr.
Murphy a második világháború alatt az amerikai légierőnél szolgált, majd később a Wright-Patterson légibázison dolgozott, ahol repülőgépek biztonsági rendszereinek fejlesztésével foglalkozott. Az 1940-es évek végén végzett kísérletek során fogalmazta meg híres törvényét, miszerint: „Ami elromolhat, az el is romlik.”
Bár a Murphy törvénye eredetileg a mérnöki tervezés területén született, mára már széles körben ismert és alkalmazott a mindennapi életben is.
North American X-15…1/20/62..B/W Photo is E-7893
Murphy a következő területeken is jelentős munkát végzett:
- Rakétameghajtású szánok tesztelése: Részt vett a gyorsulás emberi szervezetre gyakorolt hatásának vizsgálatában.
- Repülőgépek fülkéjének kialakítása: Hozzájárult a pilótafülkék ergonómiájának és biztonságának fejlesztéséhez.
- Személyzeti menekülési rendszerek: A 20. század leghíresebb kísérleti repülőgépeinek (pl. X-15) menekülési rendszerein dolgozott.
- Apollo program: Részt vett az Apollo űrhajók biztonsági és életfenntartó rendszereinek fejlesztésében.
- Apache helikopter: Az Apache helikopter biztonsági és számítógépes üzemeltetési rendszereinek fejlesztésében is közreműködött.
Edward Murphy a mérnöki tudományok kiemelkedő alakja volt, akinek munkássága jelentősen hozzájárult a repülésbiztonság fejlődéséhez.
Murphy törvénye eredetileg így hangzott: „Ami elromolhat, az el is romlik.” Ez a pesszimista, de sokszor beigazolódó megfigyelés azóta számos variációban és kiegészítésben terjedt el, humoros és bölcs tanácsokat adva az élet kiszámíthatatlanságáról.
Általános Murphy törvények:
- Ha valami elromolhat, az el is romlik.
- Ha több dolog is elromolhat, akkor az fog először elromlani, ami a legnagyobb kárt okozza.
- Ha valami megtörténhet, az meg is fog történni.
- Ha biztos vagy benne, hogy minden lehetőséget figyelembe vettél, akkor biztosan kihagytál valamit.
- Minden egyszerűbbnek tűnik, mint amilyen valójában.
- Minden bonyolultabbnak tűnik, mint amilyen valójában.
- Minden tovább tart, mint amennyit tervezel.
- Ha úgy tűnik, hogy minden jól megy, akkor biztosan valamit rosszul csinálsz.
A vajas kenyér mindig a vajas felével esik lefelé.
Specifikus Murphy törvények:
- Kenyér törvénye: A vajas kenyér mindig a vajas felével esik lefelé.
- Sorban állás törvénye: A másik sor mindig gyorsabban halad.
- Parkolás törvénye: Az egyetlen szabad parkolóhely mindig a legtávolabbi.
- Szerszám törvénye: A szükséges szerszám mindig hiányzik a készletből.
- Telefon törvénye: Amikor felveszed a telefont, a hívó fél azonnal leteszi.
- Számítógép törvénye: A számítógép mindig akkor fagy le, amikor a legfontosabb munkádat végzed.
Bölcsességek Murphytől:
- Ne aggódj a hibák miatt, tanulj belőlük.
- Légy felkészülve a váratlanra.
- Ne vedd magad túl komolyan.
- A humor segít átvészelni a nehéz helyzeteket.
Murphy törvényei nem tudományos törvények, hanem inkább humoros megfigyelések az életről. Ugyanakkor van benne igazság: a dolgok ritkán mennek úgy, ahogy eltervezzük. Ezért fontos, hogy rugalmasak legyünk, és ne csüggedjünk, ha valami nem a tervek szerint alakul.
Bár Murphy törvényei sokszor viccesen igaznak tűnnek, valójában nem „igazi” törvények a tudományos értelemben. Íme néhány ok, amiért:
- Nem univerzálisak: A tudományos törvények (pl. a gravitáció) mindenhol és mindenkor érvényesek. Murphy törvényei viszont nem mindig igazolódnak be. Van, hogy a kenyér a „jó” felével esik le, vagy épp a te sorod halad gyorsabban a boltban.
- Szelektív észlelés: Hajlamosak vagyunk jobban megjegyezni azokat az eseteket, amikor Murphy törvénye „beigazolódik” (pl. amikor leesik a vajas kenyér), és elfelejteni azokat, amikor nem. Ez a szelektív észlelés torzítja a valóságérzékelésünket.
- Valószínűség: Néhány Murphy törvény valójában a valószínűségen alapul. Például, ha egy kenyérnek két oldala van, akkor 50% az esélye, hogy a vajas felével esik le. Ez nem „törvény”, hanem egyszerű matematika.
- Pszichológiai hatások: Murphy törvényei sokszor a negatív gondolkodás és a szorongás eredményei. Ha arra számítunk, hogy valami rosszul fog elsülni, akkor nagyobb valószínűséggel vesszük észre a hibákat és a problémákat.
- Humor és irónia: Murphy törvényei elsősorban humoros megfigyelések az élet abszurditásairól. Nem szabad őket túl komolyan venni.
Murphy törvényei nem tudományos törvények, hanem inkább humoros, ironikus megfigyelések az életről. Bár sokszor igaznak tűnnek, valójában nem univerzálisak, és gyakran a szelektív észlelés, a valószínűség és a pszichológiai hatások eredményei.
És a legfontosabb, hogy a Murphy törvények nem egy egyes személy „művei”, hanem inkább a kollektív bölcsesség és humor eredményei, amelyeket a híres mérnöknek tulajdonítunk.
Az elméletek és törvények a tudomány két alapvető fogalma, de gyakran keverednek, vagy helytelenül használják őket. Fontos megérteni a különbséget:
- A törvények leírják, hogy mi történik.
- Az elméletek megmagyarázzák, hogy miért történik.
