Mit hoz a klímaváltozás Magyarországon? Mire kell hosszabb távon felkészülni? Jut-e elegendő tiszta víz a jövő nemzedkékeknek? A Kárpát-medence valóban egy óriási vízgyűjtő: felszíni vizeink 96%-a külföldön ered és többnyire csak átfolyik Magyarország területén. 100-150 évvel ezelőtt a fő feladat az volt, hogy a folyók szabályozásával, gátrendszerek építésével minél hamarabb levezessük a Magyarországra érkező folyóvizeket. Ám a klímaváltozás miatt ez a helyzet hamarosan gyökeresen megváltozhat: óriási beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy az elavult vízhálózatokat felújítsuk, az árvizek feleslegét pedig elraktározzuk az egyre sűrűbb és súlyosabb aszályok idejére. Az a tévedés is közkeletű, hogy a magyarországi vizek minősége kiváló. Valójában a folyók vizeinek csupán 8, a tavakénak 18 százaléka, a föld alatti vizeink 68 százaléka éri el a jó minőséget. Az egyre szárazabb időjárás miatt nemsokára akár 50 százalékkal is növekedhet a növénytermesztés és a halastavak vízigénye. Szakértők szerint húsz év múlva súlyos konfliktusokhoz vezethet a vízhiány a száraz országrészekben, például az Alföldön. A helyzet megoldásának egyik kulcsa az öntözési kultúra kialakítása lehet. Jelenleg ugyanis körülbelül 100 ezer hektárt öntöznek, pedig ennek akár a háromszorosára is lehetőség lenne, hiszen az ehhez szükséges rendszer ki van építve. A klímaváltozás miatt az aszályok mellett az egyre súlyosabb árvizekre és belvizekre is készülni kell. Szakértők szerint az árvizi megelőzés az elmúlt évtizedekben fokozatosan katasztrófakezeléssé alakult át. Egyes becslések szerint a tervszerű árvízvédelmi fejlesztés 50 év alatt 500-1000 milliárd forint megtakarítást jelentene az országnak, míg az árvizek katasztrófaként való kezelése rendkívül drága és kiszámíthatatlan. Úgy tűnik, ideje szakítanunk azzal a tévhittel, hogy jó minőségű, bőséges vízkincs van a birtokunkban. Sőt. Meg kell barátkoznunk például azzal a gondolattal, hogy ezen a téren is egyre szigorúbb takarékosságra lesz szükség: nem lehet ivóvízzel leöblíteni a vécét, és nem lehet kerti locsolásra sem használni. Egyre értékesebb lesz az esőviz összegyűjtése és hasznosítása. Víz nélkül nincs élet, és aki okosan gazdálkodik vele, az életet ment. Elsősorban a jövő nemzedékek, saját gyermekeink, unokáink életét.