Feljutni sem könnyű rá, de lefelé az igazi kihívás – Biatorbágy, Nyakas-kő
A szikla alatt állva sokáig gondolkodtam, vajon miért nevezik Nyakas-kőnek ezt a geológiai képződményt. Mire feljutottunk a tetejére rájöttem… Elég “nyakasnak/elszántnak” kell lenni ahhoz, hogy valaki megmássza ezt a kőhalmot…
Nyakas-kő
Csízgey-árok
A kisméretű parkoló már előre sejteti, hogy ez nem egy “tömegturista” hely. Bár több irányba indulhatunk el a parkolóból, de a legszebb képződmény azért komolyabb odafigyelést igényel.
Az út utolsó része szűk hasadékokban és csúszós talajon járható be, még száraz időben is. Ezért ajánlott a turacipő és a kevésbé kényes ruha használata. Akik szeretik a kihívásokat, azok megpróbálhatják akár fehér nadrágban is megmászni:) Ha a leérkezéskor is tiszta marad a ruha, akkor valószínű egy artista a kiránduló…:)
Persze lebeszélni senkit nem szeretnénk a gomba alakú sziklatorony megmászásáról, mert az út végén a kő tetejéről a látvány lenyűgöző.
A terület, ahol a biatorbágyi Nyakas-kő található, a Tétényi-plató Nyugati peremén húzódó, lépcsős morfológiájú letörés mintegy 300 m hosszú, 20 m magas, közel É-D-i irányú szakaszán található. Az alapszelvény É-i határát a Nyakas-kő jellegzetes, gomba alakú sziklatornya jelöli ki.
A Tétényi-fennsík egy magyarországi földrajzi kistáj és egyben a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egyik országosan védett természetvédelmi területe. A Budapestet nyugatról szegélyező „zöld gyűrű” egyik értékes területe, a Budai-hegység déli előterében. Növényzete főleg erősen cserjésedett sztyepprét kb. 400 növényfajjal, amelyből 45 védett, illetve fokozottan védett. Mintegy 80 védett állatfajnak ad élőhelyet.
A helyszín a bádeni-szarmata korszakok határára jellemző események és képződmények egyik legjobb hazai feltárása. Az alapszelvény alsó részén a 13-14 millió éves Rákosi Mészkő Formáció, zömében sekélyvízi-partközeli környezetben képződött, peremi és szegélyzátony kifejlődésű rétegei tanulmányozhatóak.
A szelvény fedőjében a Tinnyei Mészkő Formáció települ, mely a Nyakas-kő jellegzetes, kipreparálódó „kalapját” is alkotja.
A Gomba-sziklát a plató tetejéig keményebb és puhább mészkőrétegek váltakozása építi fel.
A Nyakas-kő és a környező sziklák szép példái a szelektív eróziónak. A kőzetrétegek folyamatosan ki vannak téve a külső erők pusztító hatásának. Az uralkodó ÉNy-i szél a lazább, homokos rétegeket kimélyíti, anyagukat elhordja. A keményebb, erősebben cementált mészkőpadok ellenállóbbak.
A szelektív eróziónak köszönhető a Nyakas-kő formája, vagyis a kiálló keményebb padok és a bemélyedő lazább, homokos rétegek váltakozásából álló gomba formájú szikla. A Gomba-szikla teteje alatt egy lekerekített mészkőtömbökből álló szint látható.
Az olykor több tíz cm-es méretű tömböket az erős tengerparti hullámzás tépte fel a már korábban kőzetté vált mészkőből. A felszakított darabok a vízmozgás hatására lekerekedtek.
A Nyakas-kő vagy más néven Gomba-szikla pompás kilátóhely. Jól belátható a Benta-patak völgye és az Etyeki-dombság, de tiszta időben a Vértesre és a Velencei-hegységre is szép kilátás nyílik.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Nyakas-kő
Információk: wikipedia, Összegyetemi terepgyakorlat, Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági bizottság,
