A 2. részben folytatódik az Abbáziai időutazós sétánk. A Szent Jakab-plébániatemplomtól indulunk – mely a hely névadója is (opatija horvátul: apátság). AzOpatija Sveti Jakov melleti parkokon keresztül egy körutat járunk be, elhagyva Lungomare-t felsétálunk a Maršala Tita azaz Tito marsall utcára, majd ezen a hírességek útján keresztül vissza a betonstrand végére… Közben elmúlt 150 év építészeti emlékei szegélyezik utunkat. És a végére kiderül, hogy milyen hírességek fordultak meg Abbáziában.
A XIX. század lakatlan vidékére először fiumei kereskedők kezdtek építkezni a Szent Jakab-plébániatemplom köré. Míg Nyugat-Isztriát fokozatosan meghódította a Velencei Köztársaság, addig az Abbáziáig fennmaradó terület a Habsburg-házhoz került. Fiume kikötőjének kiépülésével üdülőterületté fejlődött a régió, majd 1884-ben a vasút megépültével hatalmas nyüzsgő üdülőhellyé vált.
Abbázia 1907-re Karlsbad után a Monarchia második legnagyobb üdülőhelye lett, ahol több neves személyiség, köztük I. Ferenc József és több király és művész is megfordult. Szanatóriumait többnyire magyar orvosok vezették. 1908-tól Opatija-Matulji vasútállomástól villamos közlekedett a városon át egészen Lovranig.
A Szent Jakab park közvetlenül Opatija központjában található, és a város egyik emblematikus helyszíne. A szépen gondozott zöld pázsit és a színes virágok harmóniája tökéletes környezetet nyújt a Szent Jakab-templomnak.
A parkot a Hans Rathausky szobrászművész alkotta neobarokk szökőkút díszíti, Héliosz és Szeléné (a görög mitológia napistene és holdistennője) szobraival.
A park tengerpart felé eső részén áll a számos művészeti rendezvénynek és kiállításnak teret adó Juraj Šporer Művészeti Pavilon.
Az ingatlan 1930 után kiállítási pavilonná vált és a ma is így működik. A pavilont Juraj Matija Šporer orvosról nevezték el, aki fontos szerepet játszott Abbázia, mint tengerparti gyógyhely gondolatának népszerűsítésében.A Caprin élő Axel Martin Fredrik Munthe, svéd születésű orvos és pszichiáterhez hasonlóan ő is szeretett volna a rászorulókon segíteni. A szanatóriumot a szegény skrofulás betegek számára tervezte. (A skrofula a nyaki mirigycsomók gyulladása, amely akár halálos kimenetelű is lehetett, a lefolyása pedig nagyon látványos volt.)
Mellette található a Opatijski portić, vagy kis kikötő, ami Abbázia legrégebbi kikötője.
Ez volt a kiindulópont a hagyományos hajósok kirándulóhajóihoz, akiket a helyi nyelvjárásban barkajolinak neveztek. Abbázia barkajolja mindig az utasok szolgálatában állt, több idegen nyelvet beszélt, csónakja takaros és rendezett volt, párnákkal és kis korláttal a nagyobb kényelem érdekében az utazás során. A barkajolik kezdetben evezéssel, később motorcsónakkal szállították utasaikat a Riviérán, sőt néha a közeli szigetekre is.
A Lungomare-on kicsit tovább sétálva rövidesen ismét egy ismert szállodával találkozhatunk. a Hotel Kvarnerrel.
Az első nyaralót Iginio Scarpa építtette 1844-ben. Negyven évvel később megnyitották az Adria első szállodáját, a Hotel Quarnerót – a mai Hotel Kvarnert. Az építési munkálatok mindössze tíz hónapig tartottak. A későbbiek során is nagy erőfeszítéseket tettek arra, hogy Opatiját korszerű és igényes egészségügyi üdülőhellyé fejlesszék, és az igyekezet eredményeképpen az akkori látogatók a várost a franciaországi Nizzához hasonlították.
Ebben az időben számos gyönyörű villa, szálloda, nyaraló, fürdő, sétány és park létesült. Opatiját 1889-ben hivatalosan is klimatikus gyógyüdülőhellyé nyilvánították, amit teljes joggal kiérdemelt a város.
Több magyar vonatkozása is van a nyaralóhelynek. Az egyik ilyen történet állítólag egy magyar szolgálólány – Csermanek Borbála – és a nagykanizsai honvéd gyalogezred katonájának, Krezinger Jánosnak a románcából született gyermekről szól. Giovanni Giuseppe Czermanik a helyi olasz nemzetiség által alapított Santo Spirito (Szentlélek) kórházban született 1912. május 26-án Fiuméban. Később változtatta meg nevét Kádár Jánosra.
Kádár mellett természetsen Ferenc József osztrák császár és magyar király, Jókai Mór, Füst Milán, József Attila, gróf Andrássy Gyula, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Tamási Áron valamint Márai Sándor, Görgey Gábor is járt az Adria parti üdülővárosban.
Az Angiolina Park Opatija és egyben Horvátország egyik leghíresebb parkja. A világ számos növényfaját felvonultató gondozott park a város zöld szívének tekinthető.
Az Angiolina Parkban találkozhatunk amerikai fenyővel, Himalája ciprussal, japán aráliával és még 150 egyéb növényfajjal, melyek közül a gyönyörű virágot hozó kamélia Opatija szimbólumává vált.
A térség kedvező mediterrán éghajlatának és a kertészek gondos munkájának köszönhetően az Angiolina Park mindig elragadó élményt nyújt.
A Hotel Imperial 1885-ben épült a Császári és Királyi Déli Vasúttársaság beruházásával az akkori Habsburg Monarchia egyik legfényűzőbb szállodájaként, Franz Wilhelm építész terve alapján, a bécsi historizmus jegyében. Eredetileg a Hotel Kronprinzessin Stephanie nevet kapta. Jellemzője a fényűző homlokzat és a belső tér elrendezése gazdagon díszített mennyezetekkel és falakkal.
Ebben az összefüggésben kiemelkednek az ünnepi ebédlő stukkói és festményei, valamint a kisebédlő fakazettás mennyezete. A lakóegységek két belső udvar körül vannak kialakítva, megőrizve az eredeti bútorzat egy részét.
Az egykori opera épülete, ami később üzletként üzemelt…
A Grand Hotel Palace Opatija központjában a városi betonstrand mögött található. Az egykori osztrák, szecessziós palota mára egy 4 csillagos szálloda. Minden eredeti, monarchiabeli állapotában van helyreállítva. Érdemes a tenger felőli oldalon erkélyes szobát vagy lakosztályt foglalni…:) Ősszel és tavasszal is kiváló választás a hely, akár két éjszakára is hercegnőnek vagy úrnak érezhetjük magunkat a XIX. század elején.
Ne felejtsük el természetsen Opatija jelképét sem.
A Leány a Sirállyal története valójában 1891-ben kezdődik ahogy már az előző részben írtunk az eredetileg itt álló szoborról.
Az évek során azonban maga a Madonna szobor is megszenvedte a kemény tengeri körülményeket, és a jelentős károk után eltávolították, helyreállították, és jelenleg a történelmi Villa Angiolina Horvát Turisztikai Múzeumban áll.
1956-ban egy másik leányzó foglalta el Madonna helyét – ezúttal Zvonko Car horvát szobrász szobra.
Ez a fiatal lány testesíti meg az adriai életet – könnyű, szellős, gondtalan, egy leheletnyi eleganciával. Évekig senki sem tudta a lány kilétét. A közelmúltban Jelena Jendrasic, Zvonko Car szomszédja Crikvenicában elárulta, hogy ő volt az, aki modellt állt a szobrásznak.
A 12 kilométeres sétány minden bizonnyal tartogat még számos meglepetést, de annak a felfedezésére már biztosan nem strandpapucsban indulunk el…
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Abbázia, Opatija
Információk: Wikipédia, opatija-tourism