Átlagosan tíz évvel élünk hosszabb ideig, mint nagyszüleink. Az orvostudomány fejlődésével, a közegészségügy javulásával drasztikusan csökkent a gyermekhalandóság, a várható élettartam pedig folyamatosan nő. Vajon a gyermekeink és unokáink hány évig fognak élni? Tudjuk-e késleltetni az öregedést, befolyásolhatjuk-e a természetes biológiai folyamatokat? Genetikusok szerint a DNS-ünkbe 120 évnyi élettartam van kódolva, tehát ha nem lennének betegségek, ha nem élnénk önpusztító életmódot, akkor a mainál jóval tovább élhetnénk. A környezeti hatások az éghajlat és klímaváltozás is alapvetően befolyásolja az élet hosszúságát. Tüdősök már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy az emberek életkorát a 21. században jelentősen meghatározza a hirtelen hőmérséklet változáshoz történő alkalmazkodás. A várható élettartam Japánban a legmagasabb, 82 év. A fejlett nyugati országokban dollár milliárdokat költenek az egészségmegőrzésre, de így is a társadalom 50%-a szív és érrendszeri betegségekben 30%-a pedig rákban hal meg. A jóléti társadalmakban, ahol nincsen élelmiszerhiány , ahol a reklámok csak a fogyasztásról szólnak, a cukorbetegség kezd népbetegséggé válni, amely közvetlen vagy közvetett módon kihat az agy, a szem és a szív állapotára is. A tudomány valóban fantasztikus dolgokra lehet képes, de egy valamit biztosan nem tud. Emberhez méltó tartalmat adni az életünknek, függetlenül attól, hogy 40, 50 vagy 120 évig élünk. Erre csak mi lehetünk képesek, de sokszor úgy tűnik, ez a fajta tudás még mindig gyerekcipőben jár.
137
Előző bejegyzés
