Akiknek ismerős a Holle anyó című mese, azok számára (is) kötelező meglátogatni a Dél-Csehországban található Český Krumlov városát. A folyókanyarban található “képeslapváros” megismerésére érdemes pár napot szánni. Így mi is a mostani összefoglaló cikk után több részletesebb “mesével” mutatjuk be a cseh reneszánsz ékköveként is emlegetett települést. 
A jóságos mesehős biztosan erről az erkélyről rázta meg a párnáját, így terítve hópaplant az alatta elterülő kisvárosra. (Holle anyó közép-európai monda- és mesealak a megegyező című Grimm-meséből.)
A vár alatt elterülő Český Krumlov egy olyan település ahova szívesen “beköltöznénk.”
A csúcsidőszakban autóval nem könnyű megközelíteni a parkolókat. Ezekből az óváros közvetlen közelében is több van, de azért gyorsan megtelhetnek. Viszont ha a közelben szálltunk meg, akkor esetleg busszal is átugorhatunk felfedezi az itt található jóféle cseh sörözők egyikét.
A tradicionális éttermekben a csúcsidőszakokban nehéz az utcáról betérve szabad asztalt találni, ezért érdemes előre foglalni.
Az igazán szerencsések a történelmi belvárosban szállhatnak meg. Ebben az esetben a közeli parkolókban kell hagyni a járművet ha nem tömegközlekedéssel érkezünk.
Lazebnicky híd
A történelem során a Moldva folyó kanyarulatai között fekvő város számos befolyásos cseh család lakóhelyéül szolgált. Neve az ónémet Krumme Aue, magyarul „görbe folyópart”-ként fordítható kifejezésből származik.
Szent Vitus-templom, előtérben a Moldva folyó
Český Krumlov Csehország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja. Így érdemes megfontolni, mikor utazunk ide. Az igazi szezon április elsején indul. A múzeumok is ekkor nyitnak. Viszont előtte olyan nyugalommal is találkozhatunk, ami ebben a városban a csúcsidőszakban elképzelhetetlen. A Történelmi negyedét az UNESCO 1992. december 13-án a világörökség részének nyilvánította.
A környéken már a kőkorban is éltek emberek. A bronzkorban már nagyobb település volt itt, i. e. 400 körül pedig kelták lakták. A szlávok i. sz. 6. században érkeztek.
A korai középkorban több cseh család birtokában is volt (Slavníkovci, Přemyslovci, Vítkovci). Jelentősége a Moldva partján futó kereskedelmi útvonal kiépülésével nőtt meg. A várat 1250 előtt kezdték építeni a Vítkovciak (Witigonen), majd amikor a család 1302-ben kihalt, rokonaik a Rosenbergek (Rožmberk) örökölték a birtokot.
Állami vár és Český Krumlov kastély
A gazdag Rosenberg család uralkodásával a város virágzásnak indult, a 16. századra már fényes reneszánsz város és kastély volt. Ekkoriban a család a cseh arisztokrácia és értelmiség megbecsült és nagy hatalmú eleme volt, tagjai több magas pozíciót is betöltöttek.
Állami vár és Český Krumlov kastély
A Rosenbergek egészen 1601-ig birtokolták a várost, ekkor a felhalmozott adósságok miatt kénytelenek voltak eladni azt II. Rudolf német-római császárnak. 1622-ben nagybátyja, II. Ferdinánd osztrák főherceg az Eggenbergeknek ajándékozta a várost, a harmincéves háborúban nyújtott katonai segítségükért.
1719-ben az Eggenberg család is kihalt, őket a házasság révén rokon Schwarzenbergek követték, akik egészen a második világháborúig birtokolták a várat. Ők és korábban az Eggenbergek is komoly fejlesztésekbe kezdtek: a 18. század elején a kastély modern és fényűző volt, az átépítéseknél a bécsi udvart vették mintául.
Ceský Krumlov vár
A 19. századra a város jelentősége csökkent, új építkezésekbe nem nagyon fogtak, ennek köszönhetően a hely megőrizte reneszánsz-barokk karakterét. A városban és környékén ekkor több vízimalom működött, a század vége felé pedig egy grafitbányát is nyitottak.
Csehszlovákia kikiáltásakor – 1918. október 28-án- a zömmel németek lakta város csatlakozott az önálló dél-csehországi német megyéhez, amely Böhmerwaldgau néven Ausztriához szeretett volna tartozni. Egy hónappal később a csehszlovák csapatok bevonultak a városba. 1920. április 30-án a Krumau helyett hivatalosan is a Český Krumlov nevet kapta.
Az 1938-as müncheni egyezménnyel Krumlov és környéke – más csehszlovák területekkel együtt – a Harmadik Birodalomhoz került. 1945-ben amerikai csapatok szabadították fel, a német lakosok többségét pedig kitelepítették. A kapitalista Ausztriához való közelsége révén a szocializmusban is elkerülte a komolyabb iparosítás, helyette katonai létesítmények épültek a környéken.
A rendszerváltás után az igen rossz állapotban lévő házakat renoválták. A város kedvelt turistacélpont és a környék kulturális központja is. Itt akár együtt „lóghatunk” az utcán, Josef Skupa cseh bábművész Spejbl-bácsijával is.
A Moldva 2002-es áradása a városban is komoly károkat okozott, a partmenti házak földszintjét teljesen elöntötte a víz. Szerencsére ez ma már nem látható. Viszont a romantikus óváros hangulata bárkit néhány óra alatt elárszthat. Talán az a legjobb taktika, ha időnként leülünk egy padra a jellegzetes fagyis kürtőskaláccsal, és csak hagyjuk, hogy leüllepedjenek bennünk az élmények és az érzések.
Ez a mesés középkori cseh városka nem véletlenül került fel az UNESCO Természeti és Kulturális Világörökség listájára. Látványa gyermekkorunk meséskönyveinek lapjait idézi és tökéletesen alkalmas hely arra, hogy romantikus, vagy gyermeki énünket felszínre engedve, magunk mögött hagyjuk egy kis időre a rohanós hétköznapokat. Érdemes nem csak átszaladni rajta, hanem hagyni, hogy lelkünket is megérintse hangulata, varázsa.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Forrás: visitczechrepublic
Térkép: Český Krumlov