A holnap

Úton

Napjainkban az egyre növekvő gépkocsiforgalom miatt, a közlekedés egyik legnagyobb problémája a dugók kialakulása. A gyakori megállás és elindulás miatt jelentősen nő a gépjárművek fogyasztása, ezáltal a szennyezőanyag-kibocsátása is. A fenntartható közlekedés egyik feltétele az üzemanyag-fogyasztás növekedési ütemének mérséklése. Hogyan lehetséges ez? Több megoldás létezik, sokat jelent például, ha csak akkor használjuk az autót, amikor valóban szükség van rá, más esetekben pedig autó helyett a gyaloglást, kerékpározást, vagy a tömegközlekedést választjuk. Tavaly Magyaroszágon a közösségi közlekedés szempontjából a bővülés éve volt. A fenntartható városi közlekedés modell a környezetbarát és a közösségi közlekedési formák fejlesztésére koncentrál. Ahhoz, hogy a tömegközlekedés népszerűbb legyen az utazók körében szükség van a vasúti pályák, a vasútállomások és buszpályaudvarok korszerűsítéséra. Az utasok elégedettségét befolyásolj a vasúti kocsik, buszok, villamosok állapota is. A vasúti járművek nagy lendületet kapott korszerűsítése a szolgáltatási színvonal emelése mellett gazdaságossági – energiatakarékossági – szempontok érvényesülését is célozta. Míg egy villamoson 230 ember fér el, egy autóban átlagosan egy vagy két fő utazik. Ha egy teli villamoson utazó valamennyi ember autóba ülne, mondjuk 2 fő egy autóba, akkor is 115 autóra lenne szükség 1 villamos helyettesítésére. Ez biztosan nem lenne fenntartható, tehát a közösségi közlekedésre mindenképpen szükség van és lesz is. A fenntartható város és a közlekedés megteremtése elsősorban felelősség és akaraterő kérdése, a lehetőségek, módszerek kidolgozása rajtunk múlik. A mobilitás az életminőség része és ugyanakkor a gazdasági fejlődés egyik szükséges feltétele. Szerencsére azonban egyre több helyen ismerik fel, hogy az eddigi tendenciák tarthatatlanok, és a változtatás elodázása helyett valódi megoldásokat hoztak és hoznak felszínre.

Fel