Amikor először pillantottam meg a vízesést olyan érzésem volt, mintha egy óriási trópusi esőben állnék, ahol nem csak vízcseppek, hanem falevelek és sziklák is hullanak az égből.
Egy erdei útról sétáltunk ki a hang irányába, a víz morajlása egyre félelmetesebb volt, teljesen körülvett bennünket aztán megpillantottuk a minden irányból ránkzúduló természeti csodát.
Méretei és szerkezete
Az Iguazu-vízesés a világ egyik legnagyobb vízeséskomplexuma, amely szédítő méreteit tekintve messze meghaladja az olyan híres vízeséseket, mint a Niagara vagy az Angel Falls. Az Iguazu-vízesés (spanyolul Cataratas del Iguazú, portugálul Cataratas do Iguaçu) az Iguazu folyó által képzett hatalmas vízeséskomplexum, amely Argentína és Brazília határán helyezkedik el, az Iguazu Nemzeti Park területén. A név az őslakos guarani nyelvből származik, ahol az „y” jelentése „víz”, az „guasu” pedig „nagy” – így az Iguazu szó szoros értelemben „nagy vizet” jelent.
A vízesés főbb méretei:
- Szélessége: 2,7 kilométer az Iguazu folyó mentén.
- Vízesések száma: 270 különálló zuhatag és kisebb vízesés.
- Legnagyobb magasság: 82 méter (az Ördögtorok-szakadékban).
- Átlagos magasság: 60 méter.
- Vízhozam: másodpercenként 1746 m³
Ez utóbbi szám megjelenítéséhez: az Iguazu vízesésen másodpercenként 1,7 millió liter vizet zuhan le – amely egyenlő egy olimpiai úszómedence teljes kapacitásával megközelítően 9 másodperc alatt.
A vízesés szíve az Ördögtorok-szakadék
A vízesés leglenyűgözőbb része az Ördögtorok-szakadék (Garganta del Diablo spanyolul, Garganta do Diabo portugálul).
Az Ördögtorok-szakadék jellemzői:
- U-alakú kanyonban helyezkedik el.
- 150 méter széles és 700 méter hosszú.
- A víz innen zuhan alá a legmagasabb pontból, 82 méterről.
- Az Unión nevű zuhatag a legmagasabb és leglátványosabb a komplett vízesésrendszerben.
Az Ördögtorok-szakadék olyan hatalmas energiával zuhan alá, hogy a vízpára oszlopa 80-100 méteres magasságra is felcsap, amely látható az argentin és brazil oldalról is.
Geológiai kialakulás
Az Iguazu-vízesés szerkezete és keletkezése a terület egyedi geológiai történetéhez kötődik. A vízesés környékét 135 millió évvel ezelőtt vastag lávaréteg fedte, amely idővel bazalttá vált. Ez a bazalt három különálló rétegből áll, amelyből 8-10 méternyi rendkívül kemény bazalt alkotja a legfelső réteget. Ezek a kemény bazaltrétegek „lépcsőszerű” képződményt hoztak létre, amely 35 és 40 méteres lépcsőket formál.
Az Iguazu folyó egy geológiai törésvonal mentén vájta ki az Ördögtorok-szakadékot az évmilliók során. A vízesés keletkezésének helyét az határozza meg, hogy az Iguazu folyó keletről, Brazília felől beletorkollik az Argentína felől érkező Paraná folyóba. Ez a törésvonal kiterjeszkedik az alapkőzetben, amely lehetővé tette a folyónak, hogy a kemény bazaltrétegeket legyalulja.
A vízesés nem statikus – az érzékeny szakaszokon az eroszió sebessége körülbelül 1,4-2,1 cm/év. Ez azt jelenti, hogy a vízesés évről évre tovább mozdul felfelé a folyón, bár ez a folyamat szemmel szinte nem érzékelhető.
Guarani mitológia
Az őslakos guarani indiánok egy szép legendát mondanak a vízesés keletkezéséről. Aki szereti ezt a földrészt, az tudja, hogy helyi őslakosoknak mindenhez-is van egy legendájuk. Amiket egyébként érdemes megfontolni, hiszen itt a természet ereje olyan mértékű, hogy azt Európából mi nem is nagyon tudjuk felfogni. Szóval lássuk a legendát: „Az történet szerint Mboi isten beleszeretett egy törzsfőnök lányába, Naipíba, aki azonban nem kért az égi kegyből. Naipí földi szerelmével, Tarobával csónakba ült és próbáltak elmenekülni a Mboi haragja elől. A vérig sértett és bosszúszomjas isten dühében a folyót kettévágta, lezúdítva a szerelmespárt az iszonyú mélységbe, ahol örök penitenciájukra (bűnbánat, vezeklés) vannak ítélve”.
A legenda szimbolizálja a vízesés erőforrásait és a természeti erőket, amelyek az őslakók számára isteni beavatkozásnak látszottak.
Történelmi felfedezés
Az első európai, aki a vízesésről feljegyzett információkat hagyott maga után, az spanyol conquistador Álvar Núñez Cabeza de Vaca volt, aki 1541-ben látta meg az Iguazu-vízesést és „Santa Maria vízesésnek” nevezte el. Azonban az őslakos guarani indiánok már több ezer évvel korábban ismerték a vízesést. Mondjuk nehéz volt nem észrevenni… A guarani indiánok legendája szerint az ő „Iguazú” (nagy víz) nevük vált később hivatalos elnevezéssé az egész világon.
A „Három ország találkozása” – A Hármas Határ
Az Iguazu-vízesés körül található egy sajátos geopolitikai hely: az Iguazu Nemzeti Park és az azt körülvevő régió az Argentína, Brazília és Paraguay határán helyezkedik el, amely az ismert „Triple Frontera” vagy „Hármas Határ” néven ismeretes.
A régió három fő város köré szerveződik:
Argentína oldal:
- Puerto Iguazú – körülbelül 45 000 lakossal, az Iguazu-vízeséstől 14 km-re található.
Brazília oldal:
- Foz do Iguaçu – Paraná állam nyugati végén, körülbelül 256 000 lakossal (2012-es adat), azonban számára az Itaipu vízerőmű szintén jelentős gazdasági erőforrás.
- A város mérete az elmúlt 18 évben (az Itaipu gát építésének idejében) az ötszörösére nőtt
Itaipu vízerőmű
Paraguay oldal:
- Ciudad del Este – körülbelül 310 000 lakossal a nagyobb agglomerációban, az ország második legfontosabb városa Asunción után.
A három város közötti utazás egyszerű, mivel nemzetközi hidakon és kompvezetéseken keresztül összekapcsolódnak:
- A Tancredo Neves híd az Iguazu-folyót átspannolja és Puerto Iguazút (Argentína) és Foz do Iguaçut (Brazília) köti össze
- A Friendship Bridge (Barrio Amistad) az Paraná-folyót átívelve Ciudad del Estét (Paraguay) és Foz do Iguaçut összeköti
- Kompvezetések is léteznek az Iguazu-folyón Paraguay és Argentína között.
Az Iguazu Nemzeti Park felületes meglátogatása csak az argentin vagy brazil oldalról lehetséges, azonban a hármas határ tapasztalatához mindhárom ország meglátogatása lehetséges.
A következő cikkben részletesen leírjuk, hogy lehet bejárni a vízesésrendszer minden egyes részét.
Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
A 8. mesterlövész… avagy a víz mindent beterít!
Térkép:
