Külföldi élet
Ma már minden tizenegyedik magyarországi háztartásban van tartósan külföldön dolgozó személy. Sokan más országban próbálnak szerencsét. Magasabb kereset, nyelvtanulás, tapasztalatszerzés, biztos megélhetés – leginkább ezek miatt keresnek munkát nagyon sokan távol a hazájuktól. Pontos összesítést nem vezetnek arról, hogy hányan mentek külföldre dolgozni, a GKI legutóbbi felmérése 280 ezer körülire teszi a számukat, de van félmilliós becslés is.
Természetesen vannak olyanok is, akik itt szeretnének dolgozni, akiket személyes motiváció hoz Magyarországra. Esetükben az önmegvalósítás, a karrierépítés, vagy a kalandvágy, egy ismeretlen ország lakóinak, kultúrájának megismerése a motivációs tényező. Az egyetemistáknak csak a tizede biztos abban, hogy Magyarországon marad. A diploma kézhezvétele után a fiatalok fele külföldön vállalna munkát. De miért vonzó a magyarok számára a más országban való munkavállalás? A honvágy mindenképpen kialakul az emberben külföldön. Vajon el tudnak-e szakadni hazájuktól a kint dolgozók? Aki külföldre költözik, köztes létben lesz: sem itt, sem ott nem lesz valódi otthona, és ez nem könnyű állapot. A kutatások általános tapasztalata, hogy a migránsok egy része vissza is tér, bár lehet, hogy ismét nekiindul, és külföldön keres munkát. A mai helyzetben a migráció irányába ható erők erősebbek, mint a visszatérés, és így növekszik az elvándorlók aránya, de például az osztrák vagy a német statisztikák szerint is számottevő arányban 30-40 százalék vannak visszatérők.
Egyesek szerint a világ egyre inkább két részre szakad: az egyik helyen kitalálják az új dolgokat, a másik helyen pedig legyártják azokat. A fejlett országokban egyre inkább a tudás, az innováció a fejlődés motorja, a fejletlenebbekben pedig a nyersanyag és az olcsó munkaerő. Nagy kérdés, hogy hazánk vajon melyik irányba tart?
