Középpontban a FÖLD

A konferencia szervezők céljai:

Eger város értékeinek védelmén, ápolásán túl az élőhelyünk biológiai feltételrendszerének karbantartását és egészséges, éltető és élhető továbbörökítését is feladatának tekinti a testület.

Csatlakozva az egyház teremtésvédelmi programjához, ismeretterjesztő feladatunknak tettünk eleget azáltal, hogy a Magyar Szent Korona évének alkalmából konferenciát tartottunk, melyen a Korona közjogi, mérnöki, ikonográfiai és egyéb értelmezését tettük közkinccsé neves kutatók által. Ennek sikerét látván, és az igényeket figyelembe véve, egy konferenciasorozatot indítottunk útjára „A Szent Korona Világa” címmel. Első alkalommal a VÍZ került a középpontba, mint az élet örök forrása.

Az érdeklődés csak nőtt és ez még inkább munkára sarkalta a szervezőket. Miután kiemelt feladatnak tekintjük az eleink által ránk hagyományozott biológiai rendszerek átörökíthetőségének, illetve gazdagításának kérdését, e megfontolásoktól vezéreltetve szervezzük a konferencia sorozat következő napját. Ezúttal középpontban a FÖLD, mely Szülőnk, Otthonunk, és Éltetőnk egyben. Kiútkeresés mindez, ebből a zavaros világból, melyet Molnár Géza gondolataival így összegezhetnénk:

„Ha a jelenlegi helyzetet tisztán és világosan szeretnénk látni, illetve legalább vázlatosan szeretnénk a valóságnak megfelelően értelmezni, egy dolgot be kell ismernünk önmagunk számára: általános válságba jutottunk. Az élet egészét átható pusztító örvénylések közé kerültünk, s e folyamatnak egyszerre vagyunk vétlen áldozatai és tevékeny részesei. Maga az örvénylés, a szent és a profán, a jelen és múlt, az egyén és a közösség, az ember és a természet közötti viszonyban, illetve e viszonyok gyökeres átalakulásában gyökerezik. Ha kiutat keresünk belőle, ezeknek a viszonyoknak mindegyikét vizsgálnunk kellene, még pedig egyszerre, a maga teljességében érintve valamennyit. Jelen munka keretei között azonban csak egy szempontrendszer, az ember és természet, az ember és táj kapcsolódási pontjait vesszük górcső alá, remélve, hogy ezzel – legalábbis ami a kérdés anyagi oldalát illeti – biztos kiindulási pontot adunk a további vizsgálódások számára is. Az ember és a táj viszonyának meghatározásakor a kályha, ahonnan elindulhatunk a gazdálkodás. Itt egy nagyon egyszerű kérdést kell eldöntenünk. Erőforrásként használja-e a tájat az ember, vagy gazdagítja azt? Az előbbi esetben egyszerű rablásról, kifosztásról van szó, és még csak a legáltalánosabb és legátvittebb értelemben sem beszélhetünk gazdálkodásról. Ezzel együtt tudomásul kell vennünk, hogy a szavak (át)értelmezése olyan bábeli zűrzavart teremtett, aminek köszönhetően az emberek a táj kifosztását, Földanyánk megerőszakolását is nyugodt szívvel nevezik gazdálkodásnak, remélve, hogy ezzel a tényleges tevékenységüket nemcsak önmaguk, de a Teremtő elől is sikerül elrejteniük. Minderre tekintettel, hogy egyértelművé tegyük, mire is gondolunk, egy viszonylag új fogalmat vezetünk be az ember és a táj anyagi oldalának jellemzésére, ez pedig a tájgazdálkodás. Önmagában természetesen e fogalom sem alkalmas arra, hogy rendet tegyen a mesterséges zűrzavarban, de nem is ez a célja, inkább a gazdálkodás mai, általánosan értelmezett fogalmától való elkülönülés. Ez azonban csak akkor lehet hatásos, ha rögtön az elején megadjuk a fogalom egyedi, megkülönböztető jellegzetességeit.

Így tehát: a tájgazdálkodás olyan gazdálkodási forma, mely a természethez való ösztönös alkalmazkodás évezredek alatt felhalmozott tapasztalataira támaszkodva, a táji elemek összességével való célszerű, az adottságoknak leginkább megfelelő, illetve ezen adottságokat a táj egészére nézve is javító gazdálkodás. “

A konferencia előadói nemzetközileg elismert szakemberek, akik megvilágítják, hogy a Föld nem csak territórium és otthon, melyet védeni kell, hanem élelemtermelő képességet hordozó talaj, amit szintén óvni kell. A minőségi élelemhez feltétlenül minőségi talajra van szükség, amit létre kell hozni és meg kell tartani! A régi emberek vérük árán védték, és mártírként, életüket  adták  éltető életterükért,  konferenciánk szándéka az itt élők  sorskérdésévé, feladattá tenni a földdel kapcsolatos minden kérdést.

A talajvédelem, a mennyiségi humuszszükséglet alapszükséglet, amit a mai technológiai mezőgazdaság folyamatosan felszámol! Nincs talajélet s a vegyi anyagok bevitele az elsavanyodáshoz vezetve felszámolja a talajerőt. A műtrágyák és egyéb mérgek okozta szennyezés átkerül az élelmiszerekbe, melynek egyre nagyobb egészségügy kockázata van. Hiszen az élelem, mint éltető elem szerepe nem a dekoratív szépség és az ínycsiklandozó íz, hanem a biológiailag fontos ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok bevitele és a szervezet energiával való ellátása. A mai technológiai mezőgazdaság által termelt élelmiszeripari étkek nem biztosítják az élet fenntartását, sőt betegségek előidézői. Ezt abból is látjuk, hogy mennyiségében egyre többet eszik a mai népesség, és mégis éhes marad, mert hiányoznak az élettanilag fontos anyagok. A világtörténelemben nem ismerünk olyan kort, esetet, hogy a mindennapi kenyérre, tejre és cukorra érzékenységet, mérgezési tünetet mutatna a szervezet. Sajnos mára a lakosság tetemes része élelmiszerérzékenységben szenved. Ezek döbbenetes tények, ezáltal ijesztő jövő vázolódik elénk! A gyógymód viszont ismert a problémákra, csak meg kell értenünk, meg kell tanulnunk, és meg kell ismertetnünk! Rávilágítván a témára, esély kínálkozik arra, hogy felismervén a valóságot, az emberek óhajtsák majd a változást, és óvják a földet mely szülőnk, otthonunk és éltetőnk! Edmond Bordeaux Székely világhírü gyógyító polihisztorunk szerint minden betegség gyógyítható, de nem minden beteg, mert a gyógyuláshoz felismerés, elszántság és akarat kell. Ez igaz a fizikai és szellemi világban is.

A konferencia helye: Eger Megyeháza Barkóczy terem

                          Ideje: 2019.04.06    8-21óráig

Szervezők: Egri Fertálymesteri Testület, Hun Fokos Szövetség, Magyar Vásár Kulturális Egyesület

Koordinátor, levezető: Várkonyi György, az Egri Fertálymesteri Testület főkapitánya

1. Oláh Zoltán, molekuláris biológus, biokémikus a Miskolci Egyetem docense
   Előadásának címe: Kárpát-medencei ősiség és tanyagazdaságtan
2. Born Gergely, tanár, magyarság kutató
   Előadásának címe: Föld és Szellem
3. Kaló Imre, szőlész, borász
   Előadásának címe: A történelmi szőlő és borkultúra újjáélesztése
4. Tanka Endre, MTA jogtudományi doktora, a jogtudományok kandidátusa, egyetemi tanár, emeritus professzor
   Előadásának címe: Gondolatok a magyar földet megőrző nemzeti minimum – programról

„Ceterum censeo agrem Hungariae esse

 salvandum”

5. Roszik Péter, okleveles mezőgazdasági mérnök, növényvédelmi szakmérnök egyetemi doktor
   Előadásának címe: Negyed század a magyar föld szolgálatában; a zsebszerződésektől a talajfenntartó biogazdálkodásig
6. Barbócz Zsuzsanna MTA doktor
   Előadásának címe: Génjeink kihívása a XXI. század élelmiszereire
7. Dr. Darvas Béla, MTA doktora (biológia), a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke
   Előadásának címe: Európai élelmiszer-biztonság
8. Pócs Alfréd, a Hun Fokos Szövetség vezetője
   Előadásának címe: A Szent Korona éltető ereje

Kerekasztal beszélgetés:

Levezető: Herczeg Lajos, agrár- és vidékfejlesztő mérnök

Résztvevők: Ács Sándorné (Kishantosi ökológiai mintagazdaság), Hliva József Keleti szemléletű biogazda (Krisnavölgy és biofarm volt munkatársa), Oláh István Nyugati nagyipari-élelmiszer gyártás

lelmiszer termelés)

Filmösszeállítás:

1. Az Anasztázia mozgalom hazai tapasztalatai
2. Mélymúlcsos növénytermesztés
3. Kiskerti kézi szerszámok

Konferenciánk szellemiségét áthatja Edmond Bordeaux Székely hitvallása:

Krédó

• Hisszük, hogy legbecsesebb tulajdonunk az Élet.
• Hisszük, hogy mobilizálni fogjuk az Élet összes erőit a halál erőivel szemben.
• Hisszük, hogy kölcsönös megértés vezet az együttműködéshez; hogy az együttműködés vezet a Békéhez; és hogy a Béke az emberiség túlélésének egyetlen lehetősége.
• Hisszük, hogy elvesztegetés helyett megőrizzük természeti erőforrásainkat, amelyeket majd gyermekeink örökölnek.
• Hisszük, hogy el fogjuk kerülni levegőnk, vizeink és talajunk elszennyeződését, amelyek az élet alapfeltételei.
• Hisszük, hogy megőrizzük bolygónk növényzetét: a szerény füveket, amelyek ötvenmillió évvel ezelőtti korból jöttek, és a fenséges fákat, amelyek húszmillió éve jöttek, hogy előkészítsék bolygónkat az emberiség számára.
• Hisszük, hogy csak friss, természetes, tiszta, teljes ételeket fogunk fogyasztani, kemikáliák és mesterséges feldolgozás nélkül.
• Hisszük, hogy egyszerű, természetes, alkotó életet fogunk élni, magunkba szívva az energia, a harmónia és tudás bennünk és körülöttünk lévő összes forrását.
• Hisszük, hogy bolygónkon az élet és az emberiség tökéletesedése egyéni erőfeszítésekkel kell, hogy induljon, mert az egész folyamat az azt alkotó atomoktól függ.
• Hiszünk az Isten Atyai mivoltában, a Természet Anyaságában, és az Emberek Testvériségében.

Összeállította: Romain Rolland és Edmond Bordeaux Székely, Párizs, 1928