A modern világ gazdasági növekedése a rohamosan növekvő energiahasználaton alapul. A kőolaj, szén és földgáz elégetésével azonban egyre több széndioxid kerül a levegőbe, ami a levegő hőmérsékletének emelkedéséhez vezet. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak az aszályok és árvizek, sok terület elsivatagosodik, a melegebb éghajlati övezetek egyre északabbra tolódnak. Magyarország klímája például 30 év múlva a kelet-Balkánéhoz lehet hasonló.
2010 és 2011 között a világ széndioxid-termelése egyetlen év alatt 6%-kal nőtt. Ez az adat meghaladta még azokat a legpesszimistább feltételezéseket is, amelyek mellett hosszabb távon a Föld átlagos hőmérsékletének 4 fokos emelkedése várható. De még a visszafogottabb prognózisok is azzal számolnak, hogy a XXI. század végére a tengerek szintjének emelkedése meghaladhatja a másfél métert. Mindez számos tengerparti város, illetve a tengerszint alatt fekvő ország, például Hollandia sorsát is megpecsételheti.