A nagy élelmiszer-áruházaknak fel kell ajánlaniuk azon élelmiszereiket, amelyek minőségmegőrzési ideje közeledik a lejárathoz 2022. február 1-jétől . „Az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló törvénymódosítással a hulladékhierarchia legmagasabb fokán állunk” – hangsúlyozza Agatics Roland, a DTkH Nonprofit Kft. ügyvezetője. A hulladékgazdálkodási szakember kiemelten fontosnak tartja a klímavédelmi törekvések – a fenntarthatóság és egyik eszköze, a körforgásos gazdaság sikeres megvalósítását.
Magyarországon évente körülbelül 1,8 millió tonna – fejenként majdnem 65 kilogramm – élelmiszer-hulladékot termelünk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai szerint, ennek 48-49 százaléka tárolási problémák miatt megromlott vagy feleslegesen megvásárolt élelmiszer. A hazai háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék 63 százaléka a kommunális hulladékok közé, vagyis válogatatlan formában a lerakókba vagy égetőkbe kerül, komoly terhet róva Földünkre, hívja fel a figyelmet Agatics Roland. Pedig az élelmiszer-hulladékok mennyisége környezettudatos szemlélettel és felelős fogyasztói magatartással nagymértékben minimalizálható.
„Ahhoz, hogy az alapproblémát és annak kezelését világosan megértsük, szükséges tisztáznunk néhány alapfogalmat. Az első ilyen a fenntartható fejlődés, amely olyan fejlődési folyamatot, illetve szervezési elvet jelent, amely szerint arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb erőforrást vegyünk igénybe a szükségleteink kielégítéséhez. A fenntartható fejlődés elgondolását a fenntartható növekedés koncepciója követte: a jelen generációjának úgy kell kielégítenie saját szükségleteit, hogy ne veszélyeztesse a jövő nemzedékek képességét arra, hogy kielégítsék saját szükségleteiket.
Ezen elvekre épülve született meg az úgynevezett hulladékhierarchia – azaz a hulladékkezelési megoldások rangsora, amely az egyes hulladékkezelési módokat osztályozza aszerint, hogy azok milyen hatással vannak a környezetre. A csúcsára állított háromszöggel vagy piramissal ábrázolt hierarchia tetején a megelőzés helyezkedik el, amely a célt határozza meg számunkra, hiszen ez esetben nem keletkezik hulladék. Ezt követi a hulladék újrahasználata, azután új termék előállításához történő, majd energetikai hasznosítása, míg a legalacsonyabb szinten az ártalmatlanítás áll, amelynek során – ellenőrzött körülmények között – hulladéklerakókban helyezik el vagy speciális hulladékégetőkben égetik el a hulladékokat. Az ideális eset tehát az, ha a nyersanyag-kitermeléssel kezdődő ellátási láncolat végén – vagyis a késztermékek felhasználását követően nem képződik hulladék” – fejti ki a DTkH Nonprofit Kft. ügyvezetője.
A hulladékgazdálkodási szakember kiemeli: az, hogy 2022. február 1-jétől a forgalomba hozott élelmiszerek a minőségmegőrzési idő lejárta előtt bekerülnek a szociális ellátásba, magával fogja hozni azt az eredményt, hogy a hulladék mennyisége csökkenni fog, így a megelőzés elve valósul meg.
„Ez hulladékgazdálkodási szempontból is mindenképpen üdvözítő. A várható csökkenés tényleges mértékét az elkövetkezendő egy-két évben fogjuk látni. A hulladékgazdálkodás célja a hulladékok keletkezésének a megelőzése, az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló törvénymódosítással pedig éppen ez valósul meg, következésképpen a már említett hulladékhierarchia legmagasabb fokán állunk. Az üzletek az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. mellett karitatív szervezeteknek is megtehetik felajánlásaikat, az intézkedéssel tehát mindezen élelmiszerek a rászorulókhoz kerülnek, így azokból nem keletkezik élelmiszer-hulladék, ami elősegíti a rendelkezésünkre álló természeti erőforrások hatékonyabb felhasználását” – hangsúlyozza Agatics Roland.