A XIX. század közepén a főúri családok egy részében újra divatba jött a romantika, a családi hagyományok felélesztése és a régi épületek felújítása.
Trakostyán várának története is szerencsére egy újabb felívelő szakaszba került. Most nemcsak a felső szinteket járjuk be, hanem a nagyon szépen berendezett belső tereket is megmutatjuk Önöknek.
A kastély mai formája a XIX. század közepén alakult ki, miután a már romos középkori várat felújították.
Trakostyán vára a XIX. század közepére már annyira lepusztult, hogy többé már nem lehetett kényelmesen lakni, ezért akkori tulajdonosa, gróf Draskovich VI. György altábornagy 1853-ban nekilátott az ősi vár felújításához és lakókastéllyá való átalakításához.
A munkálatok három éven át folytak, a felújításról egy kőtábla is tanúskodik, amit a főkapu udvar felőli homlokzatába építettek be.
A felújításhoz a pénzt a klenovniki kastély, a csalineci birtok és a varasdi palota eladásával teremtette meg.
A kastélyt neogótikus stílusban újították fel egy akkor még ismeretlen grazi építész tervei alapján.
A kastélyon kihangsúlyozták az erődítési jelleget. A négyzetes lakótornyot és a hengeres bástyákat a XVI. századi, a lakó- és a gazdasági épületeket pedig a XVII. és XVIII. században divatos formában építették át.
Az északnyugati homlokzaton egy bejárati helyiséget alakítottak ki. Ide helyezték el a főlépcsőházat.
Magas palástfalakat és egy reprezentatív, gótikus, felvonóhidas kaputornyot is építettek.
Az ablakokat hatalmas, színes üvegezésű ablakokra cserélték ki.
A déli meredek oldalra egy magas és hosszú támfalat építettek, terasszal és egy kis kerttel.
A kastély összes védőműve jellegzetesen fogazott falkoronát és teraszt kapott.
A kastély körül egy történeti kertet rendeztek be, egy új csigavonalban haladó utat építettek a kastélyig, valamint egy tavat is kialakítottak.
A vár ekkor kialakított képe lényegében a mai napig sem változott.
A felújításkor a kastély belseje is neogótikus jelleget kapott. Az akkori berendezés legnagyobb része szerencsés módon fennmaradt.
A bútorzatnak neogótikus, neoreneszánsz és neobarokk jellegzetességei vannak. A földszinten helyezkednek el a reprezentatív helyiségek, a lovagterem, a vadászterem és a könyvtár.
Az első emeleten alakították ki a tulajdonos lakóhelyiségeit az étkezővel, a hálószobákkal és a szalonokkal, míg a második emelet inkább a vendégek elhelyezésére szolgált.
A földszinten a kicsiny ciszternás udvar mellett található a konyha és az élelmiszerkamrák.
A mélyföldszinten (alagsorban) látható az erőd konyhája, továbbá egy kínzókamra. A magasföldszinten több helységet találunk, például a vadászszobát, a könyvtárat, a fogadó szobát, illetve az udvaron a kutat.
Az első emeleten a szalont, az étkező szobát, a szivarszobát, a délutáni pihenőszobát, egy kis olvasószobát, a zeneszobát, a hálószobát találjuk továbbá egy imádkozósarkot.
Érdemes a második szintre is felmászni, hiszen itt a Draskovic-dinasztia tagjairól nézhetünk meg egy kiállítást, illetve a vár életének különböző stílusaiból állítottak össze egy-egy kiállítást.
A kastély XIX. század közepi felújítása után alakították ki a történeti kertet. A park máig eredeti állapotában maradt fenn, de az akkor kialakított részletek és a későbbi ültetések az elvaduló vegetáció miatt részben eltűntek.
A parknál valamivel feljebb helyezkedik el a Szent János kastélykápolna, melyet valószínűleg a kastéllyal együtt a XVII. században építettek.
A kápolnát ugyancsak neogótikus stílusban újították fel. Berendezése barokk-klasszicista stílusú.
A Draskovich család 1944-ben Ausztriába menekült és a várkastély állami tulajdon lett. 1953-ban állandó kiállítás nyílt benne.
A várkastély látványát tovább emeli az alatta kialakított festői tó, mely mintegy 23 hektárnyi területen terül el.
A tavat ugyancsak a kastély romantikus felújításának keretében alakították ki. Vizét több patak táplálja, közülük a legnagyobb a Cemernica patak. Sajnos 2023-ban a tó nem volt feltöltve. Bízunk benne, hogy rövidesen ismét a tófelszínen tükröződhet a kastály képe.
A tó nemcsak a park dísze, hanem halastó is, melynek gazdasági haszna is van. A várkastély környékének legnagyobb részét erdők borítják, de jelentős területű mezők, valamint vizes-mocsaras területek is vannak.
Az erdőket túlnyomó részben kocsányos tölgy-, gyertyán-, tölgy- és szelídgesztenyefák alkotják. A magasabban fekvő területeken hegyi bükkerdők és fenyőerdők vannak. A mocsaras területeken fűzfák és égerek találhatók.
A kastély festői hegyek között található. Szerencsés esetben pedig szinte egyedül sétálhatunk a falak között.
Fotó: trakoscan.hr
Érdemes akár hosszabb időt is eltölteni a környékén.
Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Trakostyán vára
Információk: Wikipédia
