ÁZSIA

A hagyományok szigete – Bali

Úgy tartják, a mesés Bali neve mind szanszkrit, mind „magas balinéz” nyelven azt jelenti: felajánlás. A balinéz emberek különösen nagy hangsúlyt fektetnek hagyományaik ápolására és vallásuk gyakorlására, így az isteneknek szánt virág- és gyümölcsfelajánlásokra, illetve azok szertartásaira. Ennek jegyében naponta, meghatározott rituálé szerint kis virágkosárkákat helyeznek el a templomokban, a szentélyekben, de a canang sarikat a legkülönbözőbb helyeken, például a házak és boltok bejáratai előtt is megcsodálhatjuk. 

A nagyobb, templomi ceremóniákra még impozánsabb ételfelajánlásokat állítanak össze virágokból, gyümölcsökből és süteményekből, nem ritkán pedig főételekből.

Balin a hegyek mellett a földeket termékennyé tevő vizeket is igen nagy tisztelet övezi, és a sziget lakóinak életében a Melukat, azaz a balinéz spirituális tisztítószertartás is rendkívül fontos szerepet tölt be.

A rituálét mindig szent forrásoknál végzik el – például a híres Tirta Empul templomban, amelyet a 10. században alapítottak.

A Bali szívében fekvő kulturális, művészeti és spirituális központ, Ubud városa szintén a sziget kihagyhatatlan látnivalói közé tartozik. A lenyűgöző település egyúttal a kézművesipar fellegvára is, a számos múzeum, galéria és műhely mellett az itt található királyi palotába és a közelben elterülő Majomerdőbe is érdemes ellátogatni. Utóbbi felkeresése során azonban jobb, ha óvatosak vagyunk, a szabadon élő makákók ugyanis előszeretettel tulajdonítják el az utazók ételeit, illetve értékeit.

ű

Mielőtt elhagynánk a szigetet, mindenképpen tekintsük meg a szabad ég alatt előadott Kecsak tűztáncot is.

A „majmok kántálós tánca” egy ősi balinéz, kizárólag templomokban megtartott transzrituáléból származik – a drámai táncváltozatot Walter Spies német festőművész és zenész alkotta meg turisztikai céllal az 1930-as években, napjaikban pedig már számos változata létezik.

Fő különlegessége, hogy a zenei kíséretet – a legtöbb balinéz tánctól eltérően – nem a tradicionális gamelan zenekar, hanem a férfikórus ritmikus és különböző hangtónusban ismételt „kecsak”-kántálása, illetve a táncosok bokájára rögzített csengettyűk hangja adja.

A Kecsak tánc a Rámájana eposz egy részletét kelti életre: legtöbbször Ráma herceg szépséges felesége, Szíta elrablásának és kiszabadításának a történetét.

Megismerhetjük a gonosz óriás démont, Rávanát, továbbá a hős herceg szövetségeseit – többek között fivérét, Laksmanát és a Majomkirályt is.

A különleges előadások alkonyatkor kezdődnek, hogy a sötétség segítségével is fokozzák a cselekmény eseményeinek a hatását. Bár a Kecsakot Bali-szerte, Ubudban például több helyen is megnézhetjük, az úti könyvek ajánlásai szerint a tánchoz a Bukit-félsziget délnyugati csúcsán az Indiai-óceánra néző Uluvatu templom biztosítja a legvarázslatosabb helyszínt.

Élmény és Fotó: Mikula Andrea

Térkép: Bali

Fel