A karácsonyi ünnepek után az elektronikai hulladékok, azaz az e-hulladékok mennyisége is több az átlagosnál – nemcsak Magyarországon, világszerte is. Az elektronikai cikkek és háztartási készülékek ugyanis a legnépszerűbb ajándékok, ezért válik ilyenkor sok helyen az ilyen használt, régebbi berendezés és eszköz feleslegessé. Ám nemcsak év elején fontos figyelnünk arra, hogy az egészségre káros e-hulladékok értékes anyagokat rejthetnek, s újrahasznosításukkal segíthetünk megóvni a jövőt.
E-hulladék minden olyan kidobott korábbi használati tárgy, amelynek elektromos csatlakozója van vagy akkumulátorral rendelkezik. Ide tartoznak a különféle elektronikai termékek és elektronikus háztartási gépek, az IT-eszközök, köztük a laptopok és a nyomtatók mellett a kisgépek – porszívók, kenyérpirítók –, a kábelek, fénycsövek, az e-játékok, de akár a napelemek is. Az ENSZ adatai szerint világszerte 62 millió tonna e-hulladékot dobunk ki évente, pár év múlva pedig harmadával, 82 millió tonnára nőhet ez a mennyiség. Miután pedig évente mintegy 2,6 millió tonnával több e-hulladék keletkezik az előző évhez képest, mennyisége 2030-ra elérheti a 82 millió tonnát.
Egy korábbi ENSZ-becslés szerint Európában egy év alatt több mint 16 kilogramm elektronikus hulladékot termeltünk fejenként – azaz ebből a hulladéktípusból kontinensünkön keletkezik a legtöbb bolygónkon. Ráadásul az Európai Unióban az e-hulladékok volumene növekszik a leggyorsabban, igaz, visszagyűjtésükben is világelsők vagyunk. Az e-hulladékoknak mégis kevesebb mint 40 százalékát hasznosítottuk csak uniós adatok szerint 2020-ban, annak ellenére, hogy a veszélyesnek minősülők nemcsak környezetünkre, de egészségünkre is kimagasló kockázatot jelentenek.
„A kidobott berendezésekben potenciálisan káros anyagok találhatók, az alkatrészek többsége például néhány nehézfémet – higanyt, ólmot, krómot – és halogénezett anyagokat tartalmaz, amelyek – megfelelő kezelés nélkül – kilúgozódnak és a talajba, később az ivóvízbe és az élelmiszerekbe jutnak. Kiemelt jelentőségű tehát, hogy az elektronikai hulladékokat is gyűjtsük szelektíven – a legnagyobb mértékben növeljük visszagyűjtött mennyiségüket, hasznosításuk arányát. Ha ugyanis így folytatjuk, az ENSZ szerint elveszítjük az e-hulladékok elleni csatát. Meg kellene fordítani az arányt” – hívta fel a figyelmet Agatics Roland, a Közép-Kelet-Magyarország régió koordinátoraként működő DTkH Nonprofit Kft. ügyvezetője.
A hulladékgazdálkodási szakember hangsúlyozta: Magyarországon körülbelül 100 ezer tonna elektronikai hulladék keletkezik éves szinten, ennek legnagyobb része azonban sajnos még mindig a kommunális hulladékok közé kerül a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. adatai szerint. Már ezen termékek alapanyagaihoz is sokszor környezetromboló módon lehet hozzájutni, a réz, az arany és az alumínium bányászata pedig csaknem tizenötször drágább, mint a fémek újrahasznosítása az e-hulladékokból. A veszélyesanyag-tartalom környezetkímélő módon történő ártalmatlanítása és az újrafeldolgozható fémek hasznosítása szempontjából legelőnyösebb a mobiltelefonok, a képernyők és az IT-eszközök újrahasznosítása, melyek Magyarországon az összes begyűjtött elektronikai hulladék mintegy 20 százalékát teszik ki. Az e-hulladékok a kijelölt hulladékudvarokban vagy a műszaki áruházakban egyaránt leadhatók. Az e-hulladékokat fogadó hulladékudvarokról, és a leadható hulladékmennyiségekről a DTkH és a MOHU MOL Zrt. weboldalán is találhatók bővebb információk – fejtette ki Agatics Roland.