Egyre szélesebb körben terjed el az a nézet, hogy a Balaton nem csak a júliusi kánikulában lehet vonzó célpont.
Salföld egy csodálatos kis település a Balaton-felvidéken, amelynek különleges geológiai képződményei, például a település bejáratánál található kőtenger, vagy az épített szépségei lenyűgöző látványt nyújtanak az idelátogatóknak egész évben.
A település Veszprém vármegyében található a Balatontól körülbelül 3 kilométerre északra. Nem volt ez mindig így, hiszen I. István király korától az 1950-es megyerendezésig a kis romantikus falu Zala vármegyéhez tartozott.
A területen már 900 körül megjelentek a honfoglaló magyarok.
A dimbes-dombos vidék Kál horka, majd Vérbulcsú nemzetségek szálláshelye volt.
Később Koppány vezéré lett ez a földterület. Az őt legyőző Szent István király Zala vármegyéhez csatolta Salföldet, amely kezdetben három falut foglalt magába: Ábrahám, Alsó- és Felső-Kőkút településeket.
Salföld nevének pontos eredete nem teljesen tisztázott, azonban több elmélet is létezik a kialakulásával kapcsolatban.
Az Árpád-házi királyok idején Salkőkútnak nevezték, valószínűleg azért, mert az egyik legismertebb birtokos, az Atyusz nemzetségbeli tagja, Sal (Saul) volt, akitől fennmaradt két végrendelet (1221-ből és 1227-ből), mint hiteles írásbeli dokumentum.
A Sal családnak a környéken is nagyobb birtokai voltak. A család férfi ága 1560 körül kihalt.
A falu élete a török hódításig virágzott: állattartás, szőlőművelés jellemezte. A lakosság etnikailag magyar volt. A török hódítás elpusztította a falut.
Salföld sorsa 1543 után megpecsételődött: a török haderő elfoglalta Székesfehérvárt, aztán ostromolta a környék várait. Sajnos a Káli medence falvai közt Salföld is elpusztult.
Ezt a vidéket 1687-ben szabadították fel az egyesült keresztény seregek.
Ezután következett a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711), melynek dunántúli hadjáratai (Bottyány Jánosé 1705-ben, majd Csobánc ostroma 1707-ben) hátráltatták a falu újjászületését.
Csak 1711 után éledt újra a falu.
Az 1715-ből származó összeírás szerint, „Schalfölde lakosai jövevények”. Egy 1720-ból fennmaradt dokumentum alapján a betelepülők magyar jobbágyok voltak. A XVIII. században a község gyors fejlődésnek indult, hozzá tartozott Ábrahámhegy nagy szőlőterületeivel együtt.
A béke és a virágzás a XIX. században folytatódott. A helyi gazdaság legjövedelmezőbb ága a XX. század közepéig az állattenyésztés (tehéntartás), a halászat és a szőlőművelés volt.
A II. világháborúban sok hősi halottja és mártírja volt a falunak, az épületek azonban viszonylag kevés pusztítással átvészelték a háborús éveket.
Salföld társadalmát 1950-től a szocialista rendszer gyökeresen átalakította. A magángazdaságokat szétverte, a parasztgazdák földjeit, a módosabbak házait is államosította. A parasztok 1959 tavaszán termelőszövetkezetbe kényszerültek.
A salföldi téeszt később a falusiak nagy része magáénak érezte. Egy településfejlesztési koncepció áldozataként 1973-ban mégis hanyatlani kezdett a falu. Megszűnt a helyi tanács, az iskola, a lakosság a kiemelt övezetnek számító Balaton-partra vagy városokba költözött, megkezdődött az elvándorlás.
Szerencsére a régi házakat olyan városiak vették meg és újították fel, akiket vonzott a környék, a táj szépsége.
A hajdani nyaralók némelyike mára „tősgyökeres” salföldi lett, mert közülük többen letelepedtek itt, némiképp gyarapítva a lakosságot.
Manapság Salföld, amellett, hogy turista látványosság, működő falu is, saját önkormányzattal, természetvédelmi majorral, szép portákkal.
A település környéke dombos, erdős terület, számos túraútvonal vezet a környéken, így a természet szerelmesei igazán kiélhetik magukat.
Salföld egy olyan hely, ahol a természet, a kultúra és a borok harmóniája egyedülálló élményt nyújt. Tökéletesen alkalmas a kikapcsolódásra és a feltöltődésre, ahol a természet szépsége, a kultúra és a nyugalom tökéletes harmóniában egyesül.
Végül nézzünk pár nevezetességet, amiért érdemes felkeresni ezt a gyöngyszemet. A Salföldi Major egy működő gazdaság, ahol megismerkedhetünk az őshonos magyar háziállatfajtákkal és a gyógynövények világával.
A település szélén található kőtenger egy különleges geológiai képződmény, ahol a természet erejét csodálhatjuk meg.
A salföldi pálos kolostor romjai a Balaton-felvidék egyik leglátogatottabb és legérdekesebb történelmi helyszíne. Ez az egykori kolostor a magyar pálosok építészetének egyik legszebb és legépebben megmaradt példája.
A romok a település központjából gyalog közel egy óra alatt közelíthetőek meg. Választhatjuk az egyszerűbb utat is. Ekkor a Templomrom parkolóban tegyük le a járművet, és innét kb 1 kilométerre találjuk a romokat az erdőben.
A környék számos kiváló borát kóstolhatjuk meg a helyi pincészetekben.
Minden évszakban más-más arcát mutatja a táj, így érdemes több alkalommal is ellátogatni Salföldre.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Információk: wikipedia,
Térkép: Salföld