Környezetünk védelme nemcsak a természetvédelmet jelenti. Egy szelet kenyér előállításához 40 liter, egy kiló rizséhez 3500 liter vízre van szükség, ugyanakkor a Földön 1 milliárd ember ma sem jut tiszta ivóvízhez. Megszáradt kifli, megromlott joghurt, megpenészesedett sajtdarab. Szinte naponta dobunk a kukába megmaradt élemiszereket, ami egy-egy család esetében nem is tűnik soknak, ám ha egy egész évet nézünk, akkor megdöbbentő adatokat kapunk. Csak Magyarországon 1, 8 millió tonna élelmiszerhulladékot termelünk évente. A legpazarlóbbak az Egyesült Államokban élők, ott egy négyfős család havonta 50 kiló ételt dob ki. Az élet minden területén a fenntarthatóságra törekszünk, miért nem gondolkodunk tudatosan amikor élelmiszerről van szó? Miért szeretünk 2-3-szor annyi ételt vásárolni, mint amennyit ténylegesen elfogyasztunk? Az Élelmiszerbank mozgalom a 60-as években indult az Egyesült Államokból. Ma már 21 európai országban vannak jelen, így Magyraországon is. A hipermarketekben, feldolgozóüzemekben, feleslegessé vált és megsemmisítés előtt álló élelmiszereket gyűjtik össze, amelyek kereskedelmi forgalomba nem hozhatók, de minőségileg még fogyaszthatók. Nemcsak tartós élelmiszereket, tejtermékeket, húst, zöldséget és gyümölcsöt is eljutattnak a rászorulóknak. Az élelmiszerpazarlás egyik nagy vesztese maga a fogyasztó, hiszen a kidobott ételt is megvásároltuk. Több ezer forintot is spórolhat egy család havonta, ha tudatosan csak azokat a termékeket vásárolja meg, amire valóban szüksége van. Környzetünk védelme nemcsak a természetvédelmet jelenti. Egy szelet kenyér előállításához 40 liter, egy kiló rizséhez 3500 liter vízre van szükség, ugyanakkor a Földön 1 milliárd ember ma sem jut tiszta ivóvízhez. Talán kevés vásárlóban tudatosul, hogy minden feleslegesen megvásárolt élelmiszerrel természeti erőforrásainkat károsítjuk.