Új fejezet nyílt a hazai hulladékgazdálkodás történetében tavaly

Több mint 3 milliárd palackot, dobozt és üveget váltottak vissza a fogyasztók a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. által működtetett REpont visszaváltási rendszerben 2025-ben. A rendszer indulása óta a visszagyűjtött italcsomagolások száma így már meghaladta a 4 milliárdot, ami csaknem 90 százalékos visszaváltási arányt jelent. Ez különösen figyelemre méltó, tekintettel arra, hogy az Európai Unió 2027-re írja elő a 90 százalékos arány teljesítését – Magyarország ugyanis ennél hamarabb teljesíti az uniós elvárást.

Az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere (DRS) 2024 januárjában lépett hatályba, majd júliustól élesedett teljeskörűen – emlékeztet Agatics Roland, a MOHU partnereként, Közép-Kelet-Magyarország régiókoordinátoraként működő Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási (DTkH) Nonprofit Kft. ügyvezetője. Mint kifejti, a cél világos volt: a több milliárd egyutas italcsomagolás anyagában történő újrahasznosítása. A korábbi években ezeknek a csomagolásoknak csupán töredéke került vissza a körforgásba, jelentős részük a kommunális hulladékban, rosszabb esetben a természetben végezte. A „tapossa laposra” korszakban is az italcsomagolásoknak mindössze hozzávetőleg 30 százalékát lehetett begyűjteni, ráadásul ezek sem voltak teljes mértékben hasznosíthatók a szennyeződések miatt.

A REpont automatákba visszavitt palackok ezzel szemben szinte 100 százalékos tisztaságú újrafeldolgozható alapanyagot jelentenek. A 2025-ben visszaváltott mennyiségből több mint 1,5 milliárd műanyag (PET) palackot, 1,3 milliárd alumínium dobozt és több, mint 200 millió üveget dolgoztak fel. A begyűjtött csomagolásokat elkülönítve szállítják a feldolgozó telephelyekre, ahol további válogatás és bálázás után újrahasznosításra adják át ezeket. Ennek eredményeként 2025-ben már megjelentek a boltok polcain azok a kissé sötétebb fényű palackok, amelyek alapanyaga korábban visszaváltott csomagolásból származik – a körforgás tehát kézzelfogható valósággá vált.

A rendszer logisztikai háttere is figyelemre méltó. A DTkH Nonprofit Kft. öt telephelyen – Vaskúton, Kiskunhalason, Mórahalmon, Kecskeméten és Felgyőn – fogadja és válogatja a DRS-ből érkező hulladékot – mondja Agatics Roland. Az ügyvezető felhívja a figyelmet arra, hogy a PET-palackok és az alumínium dobozok együtt, az üveg külön érkezik, és semmiképp sem keveredhetnek a lakossági szelektív hulladékkal. A hulladékgazdálkodási szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a szelektív hulladék útja sokkal összetettebb, mint ahogy azt sokan gondolják.

A begyűjtött papírt is például hullámkartonra és vegyes papírra bontják, külön kezelik a társított italos kartonokat. A műanyagokat anyagtípus szerint – például natúr és színes PET-re, PP-HDPE-re vagy fóliára – válogatják, a fémeket pedig alumínium és ónozott vas csoportosítással választják szét. A folyamatot mágneses leválasztók segítik, a végén pedig a haszonanyagot tömörítve, illetve bálázva értékesítik. A fennmaradó, anyagában nem hasznosítható részt mechanikai-biológiai kezelés után részben energetikai hasznosításra, például cementgyárakban hasznosítják.

A számok mögött társadalmi változás is kirajzolódik. Egy fogyasztó 2025-ben átlagosan 23 palackot váltott vissza egy tranzakció során, az egy főre jutó éves mennyiség pedig 310 darabra emelkedett az előző évi 101-ről. A visszaváltási aktivitás nyáron a legerősebb – különösen júliusban és augusztusban –, míg február bizonyult a visszaváltás terén a „leglustább” hónapnak. A legmozgalmasabb nap 2025-ben június 10-e, pünkösdhétfő utáni kedden volt, amikor ezen az egyetlen napon több, mint 15 millió palack került vissza a rendszerbe a MOHU adatai szerint. Az ünnepi időszakokban is rekordok dőltek: a két ünnep között több napon 10 millió fölé emelkedett a napi visszaváltások száma. Dinamikusan bővült a visszaváltópontok hálózata is: 2025 végére már mintegy 5200 helyszínen lehetett palackot visszaváltani, a rendszerben pedig 32 700 regisztrált termék szerepelt, 934 vállalat

Related posts

Az elménk üzemanyaga: Hogyan irányítja a víz az agyunkat, és mi történik, ha kiszáradunk? – A víz 4. rész

Miért veszélyes a nárcisztikus személyiség a politikában?

A vízhiány rejtett veszélyei a vesékre és az érrendszerre – A víz, 3. rész