Magyarország második legkiemelkedőbb gótikus alkotása a Szent Mihály-templom – Sopron 1. rész 

A soproni Szent Mihály-templom története és kincsei 

Sopron legrégebbi városrésze a Szent Mihály-domb köré épült. Bár a dombon feltehetően már jóval korábban is állt egy kisebb szentély, a mai templom története akkor kezdődött igazán, amikor Sopron Szabad Királyi Város lett. A város kegyúrként vette gondozásába a területet, és felépíttette a templom tornyát, illetve hajóját. Az első írásos emlék 1278-ból származik a templomról, és ebből az évből ismerjük a városplébánosok névsorát is.

A gótikus mestermű születése

A XV. század közepén, 1450-től a templomot jelentősen kibővítették: ekkor épült hozzá a kereszthajó és a szentély. Mai, lenyűgöző méreteit 1484-re érte el. A helyi emlékezet szerint a felszentelési ceremónián maga Mátyás király is részt vett. Büszkék lehetünk erre az épületre, hiszen merész arányaival és hatalmas méreteivel a budavári Mátyás-templom után Magyarország legjelentősebb gótikus alkotásának számít.

A tornyot az évszázadok során többször is átépítették, legutóbb az 1979-1983 közötti időszakban. Érdekesség, hogy a kövei a burgenlandi Szentmargitbányáról (St. Margarethen) származnak.

Viharos évszázadok: vallási viták és pusztítás

A templom története nem volt mindig békés:

• 1567–1584: A katolikusok és a protestánsok közösen használták az épületet.
• 1608–1674: A protestánsok teljesen lefoglalták és kizárólagosan használták, mígnem a Városplébánia visszakapta azt.

A reformáció kora súlyos veszteségeket hozott a templom műkincsei számára. Mátyás király idejében mintegy 20 pompás céh oltár díszítette a belső teret. Ezeknek a felbecsülhetetlen értékű gótikus szobrait 1608 után a képrombolók kegyetlenül kidobták és elégették.

A barokk korszaktól a neogótikus megújulásig

A pusztítások után a későbbi városplébánosok barokk stílusban rendezték be újra a templomot.

Az 1800-as évek közepére azonban megváltozott az ízlés:

• 1864-ben a barokk berendezést eladták, az itt eltemetett előkelőségek barokk síremlékeit pedig a városi múzeumnak adományozták.
• A ma is látható, egységes neogótikus belső teret idősebb Storno Ferenc tervei alapján alakították ki. 

Felbecsülhetetlen kincsek és emlékek

Bár a Mátyás-kori gótika nagy része elpusztult, néhány kivételes emlék máig fennmaradt:

A csodatévő fa Madonna: Ez a fafaragású Szűz Mária-szobor az egyetlen túlélője a XV. századi művészi alkotásoknak. Sok viszontagság után, a bécsi Pázmáneumból került vissza 1868-ban, Simor János hercegprímás közbenjárására.

XVII. századi csillár: A főhajó közepén függ egy gyönyörű, faragott csillár, amely Szent Mihályt és a tizenkét apostolt ábrázolja. 

Kincstár padlózata: A kincstárban egyedülálló, régi, gótikus, mázas csempéjű padlózat található. Ilyen méretű, összefüggő kerámiapadló egyedül itt maradt fenn az országban.

A régi főoltárkép: Altomonte Bertalan festménye, melyen a Magyarok Nagyasszonya harcba vezeti Szent Mihályt a törökök ellen.

A hatalmas feszület: A mennyezeten függő keresztet Simor János ajándékozta, melyet id. Storno Ferenc foglalt díszes neogótikus keretbe. 

Történelmi esemény: 1946. június 16-án ebben a templomban szentelte győri megyéspüspökké Mindszenty József (akkor bíboros hercegprímás) Papp Kálmán városplébánost. Ennek emlékét a jobb oldali mellékhajóban lévő márványtábla őrzi. (A templom Rieger-orgonáját is Papp Kálmán rendelte meg 1944-ben).

A templom, mint erődítmény

A Szent Mihály-templom és a körülötte lévő temető nemcsak vallási, hanem védelmi célokat is szolgált. Háború vagy ellenséges támadás esetén menedéket nyújtott a lakosságnak:

• A temetőt vastag kőfal vette körül.
• A templom masszív falaiba lőréseket vágtak.
• A zömök torony középső részén egy pilléres körfolyosó húzódik, ahonnan a védők lőhették a támadókat.
• A torony tetején lévő körfolyosón toronyőr teljesített szolgálatot, ami különösen fontos volt addig, amíg a Tűztorony felső, reneszánsz része meg nem épült a XV. században.

A Szent Jakab-kápolna és a temető

A templom melletti Szent Mihály temető már a római és a középkorban is temetkezési helyként szolgált. Mivel a fallal körülvett területet nem lehetett tovább bővíteni, a XIII. században felépítették a Szent Jakab-kápolnát, amely csontházként (ossariumként) funkcionált a régebbi csontok elhelyezésére.

A templomkertben ma látható neogótikus keresztutat ifj. Storno Ferenc készítette 1892-ben. 

Miért épült a történelmi belvároson kívülre?

Az Árpád-korban a plébániák létesítését már Szent István király is szorgalmazta. Mivel ő a veszprémi és az erdélyi püspökséget is Szent Mihály oltalmába ajánlotta, valószínű, hogy a soproni plébánia alapítói is a szent király példáját követték. A korai időkben a várak és erődfalak területén belül nem szoktak plébániatemplomokat építeni. A külvárosban azonban kialakulhatott egy szerényebb település, amely közvetlen szomszédságban volt a királyi várral, ami jelentősen növelte a fontosságát.

Az első, feltehetően vályogból és fából épült szentély helyett a mai kőtemplom építése a XIV. századra tehető, követve Szent László király rendeletét, miszerint a romló templomokat maradandó anyagból kell újjáépíteni. A Szent Mihály-templom története ugyanis az elmúlt években egy egészen új, XXI. századi fejezettel bővült. Íme a legfrissebb tudnivalók a felújításról és a lenyűgöző látogatóközpontról:

Történelmi léptékű felújítás (2020–2021)

A templom és környezete a Modern Városok Program keretében, egy több mint 3 milliárd forintos kormányzati beruházásnak köszönhetően született újjá. Ez az évszázados léptékben is kiemelkedő felújítás nemcsak egy egyszerű „tisztasági festés” volt:

• Kívül-belül teljesen megújult a gótikus műemlék épület.
• Restaurálták a templomkertet, a kerítőfalakat és a környező járdákat.
• Megmentették és kibővítették a templom melletti egykori Sekrestyés házat, amely így új funkciót kapott.

A munkálatok lezárultával a templomot 2020-ban újraszentelték, 2021 tavaszán pedig átadták a nagyközönségnek a megújult épületegyüttest.  

Mik a Látogatóközpont legfőbb attrakciói?

Hologramos kincstár: A kiállítótérben több soproni liturgikus eszközt állítottak ki. A legkülönlegesebb, hogy a féltve őrzött kelyhek, monstranciák és feszületek 3D-s hologramszerű kivetítésként is megjelennek. Külön érdekesség, hogy a tárlókon azokat az egyedi, korabeli tokokat és tartókat is bemutatják, amelyekben ezeket a felbecsülhetetlen értékű tárgyakat egykor biztonságosan szállították.

Vizuális okos-idegenvezető a templomtérben: A templom belső terében egy egyedi fejlesztésű, érintőképernyős látogatássegítő rendszer várja az érdeklődőket. Ez a rendszer érzékeli, hogy éppen hol jársz a hatalmas épületben, és élőszereplős videós kalauzként hívja fel a figyelmedet a közeledben lévő legérdekesebb szobrokra, festményekre vagy építészeti megoldásokra.

A torony titkai és a virtuális panoráma: A háromszintes toronytúra során régi metszeteken és panorámafotókon keresztül ismerheted meg Sopron múltját, és beavatnak a harangok titkaiba is. A toronyból nemcsak a valóságos madártávlati kilátást élvezheted (melyet egy speciális távcső is segít), hanem interaktív digitális képernyőkön is összehasonlíthatod a jelenkori várost a múltbeli Sopronnal. 

Hasznos tipp a látogatáshoz: 

Fontos tudni, hogy a Látogatóközpont jellemzően téli szünetet tart (általában ősztől tavaszig), ilyenkor a belső kiállítások és a templom turisztikai célú látogatása szünetel, vagy csak előzetes bejelentkezéssel, csoportosan (például a Tourinform irodán keresztül) látogatható. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen érdemes ellenőrizni az aktuális nyitvatartást a hivatalos weboldalon vagy a soproni Tourinformnál!

www.varosplebaniasopron.hu

Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu

Térkép: