A természettel összhangban élő népek már évezredekkel ezelőtt felismerték annak fontosságát, hogy ne halásszanak, ne vadásszanak többet a hal- és vadállomány természetes szaporulatánál.

Globalizálódó világunkban a társadalmi kultúra is gyökeres változáson megy keresztül. A világon mindenütt előtérbe kerültek az anyagi értékek, egyre nagyobb tért hódít a fogyasztói szemlélet.

Az EU-ban az elmúlt harminc évben ugrásszerűen megnövekedett az aszályok gyakorisága és súlyossága, az okozott veszteség összesen közel 100 milliárd eurót tett ki.

Az ombudsman a világ számos országában működő jogvédő intézmény. Nem magyar találmány, de a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesítésére Magyarországon vezették be elsők között.

Ami a világ egyik részén tabunak számít, az a másikon, ha nem is elfogadott, de egyre gyakoribb. Bezzeg dédszüleink idejében még szinte lehetetlen volt válásra gondolni.

A szocializmus évtizedeiben azt láttuk, hogy ami állami vagy közös, az tulajdonképpen senkié. A közösségi tulajdon értéke, az ahhoz való viszonyunk sokat változott a rendszerváltást követően.

Egy érdekes kísérlet zajlott nemrég Budapesten, amikor a takarékosság jegyében lerövidítették a közvilágítás időtartamát. A villanyszámla tényleg csökkent, ám az emberek biztonságérzete, jó közérzete romlott.

A világban több mint 200 településen vagy régióban van helyi pénz használatban. E pénzek lényege a körön belüli fogyasztás, mivel ez tartósan elősegíti az ottani munkahelyek megtartását és növelését.

Bár Földünk kétharmadát tenger borítja, vízkészleteinknek csupán 2 százaléka iható, öntözhető édesvíz. Ennek ellenére sok ország már most drámai vízhiánnyal küzd.