A sümegi Püspöki Palota – A barokk dicsőség újjászületése

A sümegi Püspöki Palota Magyarország egyetlen közkézen lévő barokk püspöki rezidenciája, amely a XVIII. század derekán épült és a veszprémi püspökség történetének egyik legjelentősebb építészeti emléke. Az épület nem csupán a magyar barokk építészet kiemelkedő alkotása, de a Nemzeti Kastélyprogram keretében végrehajtott, mintegy 2 milliárd forintos felújításnak köszönhetően ma újra eredeti fényében ragyog, és modern kulturális-turisztikai központként funkcionál.

Történelmi háttér és építéstörténet – A püspöki székhely áthelyezésének körülményei

A sümegi Püspöki Palota története szorosan összefonódik Padányi Biró Márton (1745–1762) veszprémi püspök személyével és a XVIII. század középkori Magyarországának egyházi-politikai viszonyaival. A püspök nem szerette székhelyét, Veszprém városát, ahol állandó konfliktusba került a város protestáns lakosságával, akik arrogáns modorát és abszolutisztikus elképzeléseit sorozatosan keresztezték. Az összetűzések olyan súlyosak voltak, hogy a püspök elhatározta: a városi ellenzékkel szemben egy olyan helyre költözi székhelyét, ahol teljes ellenőrzést gyakorolhat.

Eredetileg a lerombolt sümegi vár helyreállítását és átalakítását tervezte püspöki székhellyé, de Mária Terézia királynő késlekedett az engedély megadásával, így ez a terv nem valósulhatott meg. Helyette a várhegy nyugati lábánál, a ferences templommal szemközti telken álló, korábban épített szerény püspöki kúria átalakítása mellett döntött. A kúria alapjait ifj. Vitéz János veszprémi püspök rakta le 1499-ben, és Sennyey István püspök idejében alakították U alaprajzúra.

Az építkezés folyamata (1748–1755)

Padányi Biró Márton 1745-ös püspökké szentelését követően rögtön Sümegre költözött, és 1748-ban megkezdte a kúria átalakítását. Az építkezéshez építészeket, kőfaragókat hozatott, és a munkálatok a tervezettnél jóval nagyobb költséggel, mintegy százezer forint ráfordításával (mai értéken több mint 870 millió forint) zárultak. A barokk stílusú palota 1753-ra lakhatóvá vált, és 1755-re teljesen elkészült.

Az építkezés során a püspök első intézkedései közé tartozott, hogy az udvarházban működő kocsmát és üzletet kiköltöztette, ezzel is jelezve, hogy az új rezidencia méltóságát és kizárólagos egyházi funkcióját. Az építész Tiethart József, a stukkódíszek készítője pedig Antonio Orsatti volt.

Az épület építészeti jellemzői – Külső megjelenés és homlokzat

A sümegi Püspöki Palota a magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotása, amely a hagyományos provinciális barokk stílus jegyeit hordozza. Az épület külseje meglehetősen egyszerű, legfontosabb díszítő eleme a főbejárat mellett álló két hatalmas Atlasz-figura, amelyek egy szép erkélyt tartanak, ahol a püspöki címer is díszeleg.

A palota alaprajza négyzet alakú, zárt udvaros, a lejtős terephez igazodva részben alápincézett, sarkain zárt erkéllyel, a hegy felől toronnyal. A kétszintes épületen 31 helyiség található, és a homlokzat legfontosabb díszítőelemei a festői tetőszobrok, a pilléres kapualj és az oszlopos udvar.

Belső terek és díszítések

A palota belső terei rendkívül gazdagon díszítettek, eredetileg freskók, szép bútorok, kályhák, stukkók és értékes festménygyűjtemény díszítette őket. Sajnos az idők során ezek nagy része elkallódott vagy megsemmisült, de a felújítás során számos értékes részlet került elő és újult meg.

A legjelentősebb belső terek:

• Sala Terrena: A földszinten található nyári hűsölő terem, amelyhez csigalépcső („orsótér”) tartozik, és amelynek falain Franz Anton Maulbertsch műhelyében készült freskótöredékek láthatók
• Püspöki magánkápolna: Szent Mártonnak szentelt kápolna, amely a palota legépebben fennmaradt belső tere

• Könyvtárszoba: Gazdagon díszített emeleti tér, amely szintén felújításra került

• Rokokó cserépkályha: Magyarország legnagyobb rokokó cserépkályhája, amely a díszterem egyik ékköve

A palota dísztermében található festményeket a XVIII. század legjelentősebb bécsi és magyar festői, köztük Franz Anton Maulbertsch készítették, és a felújítás során ezeket videomapping technológiával élesztették újra.

A felújítás folyamata és eredményei  

A Nemzeti Kastélyprogram keretében

A sümegi Püspöki Palota komplex műemléki felújítása 2018 és 2021 között, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. beruházásában valósult meg. A projekt teljes költsége mintegy 2 milliárd forint volt, amelyből 1,7 milliárd forint uniós támogatás (GINOP-7.1.1-15-2015-00003) volt. 

Restaurálási munkálatok

A felújítás során mintegy 1600 négyzetméteren végeztek restaurálási, felújítási, állagmegóvási munkálatokat. A munkálatokat hosszú kutató- és restaurátori előkészítés előzte meg, amelynek eredményeként:

• Építészeti elemek: A külső és belső terek, a barokk és rokokó építészeti részletek részleges rekonstrukciója
• Falfestmények: Az értékes falfestmények konzerválása, a teljesen elpusztult freskók videomapping segítségével történő virtuális rekonstrukciója
• Stukkódíszek: A rokokó stukkódíszek új életre keltek
• Műtárgyak: Eredeti helyükre kerültek vissza a palotába

A sala terrena festmény restaurálása során a legalsó festékréteg egy barokkizáló réteg, amelyet Maulbertsch köréhez kötnek a művészettörténészek. Az átfestett felületek esetében minimális kiegészítést alkalmaztak, hogy a látogatók egységesebben érzékeljék a megmaradt fragmentumokat.

Infrastrukturális fejlesztések

A palota infrastruktúrája is teljesen megújult:

• Modern épületgépészet: új fűtési és elektromos rendszer
• Közösségi vizesblokkok és irodai részleg felújítása
• Kávézó és ajándékbolt kialakítása
• Rendezvényudvar kialakítása
• Talajvizesedés megelőzése mélyszivárgók kiépítésével és reversion technológiával

A palota Vár felé eső oldalán található, 500 éves múlttal rendelkező pince alapjait ifj. Vitéz János veszprémi püspök rakta le 1499-ben, és a palota udvarából nyíló borászatban dolgozzák fel a vároldal történelmi szőlőültetvényének termését.

A palota mai funkciói és látogatói élmény – Kiállítások és kulturális programok

A felújított palota ma multifunkcionális kulturális központként működik, amely számos állandó és időszaki kiállításnak ad otthont. A legfontosabb látnivalók:

• „Mennyei ügyek” kiállítás: Padányi Biró Márton püspök és a rokokó sztárfestő Franz Anton Maulbertsch történetét mutatja be digitális és interaktív eszközökkel
• Sümegi Képtár: 19. század végi, 20. század eleji színvonalas festmények gyűjteménye
• Mindszenty József Emlékkiállítás: A palota történetéhez kapcsolódó emlékek
• Horváth Béla gyűjtemény: A „Nyolcak” művészcsoport munkái

A kiállítások különlegessége, hogy hologramban jelennek meg a palota építésének különböző korszakai, és a látogatók számos olyan illúziókeltő- és szemléltető eszközt találnak, amelyekkel közelebb hozzák a több száz évvel ezelőtti világot.

Turisztikai szolgáltatások

A palota ma teljes körű turisztikai élményt kínál:

• Látogatótér: Korszerű információs pontokkal és jegyértékesítéssel​
• Kávézó és ajándékbolt: A látogatók kényelmét szolgálják
• Rendezvényudvar: Színházi előadások, hangversenyek és egyéb kulturális események színhelye
• Borászati bemutató: A XVI. századi szőlőfajtákból készült borok bemutatása

A palota a szintén megújuló sümegi vár mellett egységes turisztikai attrakcióként, kombinált jegyekkel várja a látogatókat, szinte egész napos kulturális élményt biztosítva Sümegen.

Bejártuk a Sümegi vár megújult keleti szárnyát – Sümeg, 3. rész 

Oktatási és múzeumpedagógiai funkciók

A palota borászati bemutató helyisége akár múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására is alkalmas, és a Nemzeti Kastélyprogram keretében kialakított interaktív elemek kifejezetten az oktatási célú látogatásokat segítik. 

A sümegi Püspöki Palota jelentősége

A sümegi Püspöki Palota története és mai funkciója több szempontból is kiemelkedő:

• Egyedülálló építészeti örökség: Magyarország egyetlen közkézen lévő barokk püspöki palotája, amely a magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotása
• Történelmi jelentőség: A veszprémi püspökség 1552–1762 közötti tényleges székhelye, amely a török veszély miatt Veszprémből Sümegre menekült egyházi és kulturális élet központja volt
• Sikeres műemléki felújítás: A 2 milliárd forintos, uniós támogatású Nemzeti Kastélyprogram keretében végrehajtott restaurálás eredményeként a palota építészeti és kulturális értékei teljes egészében megőrződtek, miközben modern látogatói infrastruktúrával gazdagodott
• Multifunkcionális kulturális központ: A felújított palota ma nem pusztán statikus múzeum, hanem dinamikus kulturális térség, ahol állandó és időszaki kiállítások, interaktív digitális tartalmak, koncertek, színházi előadások és múzeumpedagógiai programok egyaránt helyet kapnak
• Turizmusfejlesztési potenciál: A sümegi vár felújításának befejezését követően a palota és a vár egységes turisztikai attrakcióként, kombinált jegyekkel várja a látogatókat, szinte egész napos kulturális élményt biztosítva Sümegen, ami jelentősen növeli a város idegenforgalmi vonzerejét és gazdasági potenciálját
• Közösségi identitás és gazdasági hasznosítás: A palota nemcsak kulturális, de gazdasági szempontból is aktív szereplő: a vároldal történelmi szőlőültetvényének termését feldolgozó borászat, a kávézó és ajándékbolt, valamint a rendezvények helyi munkahelyeket teremtenek és a helyi gazdaságot erősítik

A sümegi Püspöki Palota története és mai funkciója így tökéletesen illusztrálja, hogyan lehet egy történelmi épületet úgy megújítani, hogy közben megőrizzük eredeti értékeit, ugyanakkor modern, fenntartható és közösségi hasznosítást biztosítsunk számára. Az épület nemcsak a magyar barokk építészet mesterműve, de élő, dinamikus kulturális központ, amely hídszerepet tölt be a múlt és a jövő, a helyi közösség és a nemzeti kulturális örökség között.  

Fellegvár a zarándokút felett – Sümeg 2. rész

Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu

Forrás: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram

Térkép: Sümeg