A Nádasdladányi Nádasdy-kastélyt gyakran emlegetik az örök szerelem és hűség kastélyaként. Ez a romantikus elnevezés gróf Nádasdy Ferenc és felesége, gróf Zichy Ilona szerelmének állít emléket. A kastély építését ők álmodták meg együtt, de sajnos Ilona fiatalon elhunyt, így nem láthatta a befejezett épületet. Férje azonban sosem nősült újra, és a kastélyt úgy rendezte be, mintha Ilona még mindig élne.
A kertje igazi mesebeli helyszín egy romantikus sétához. A naplemente vagy a kora reggeli órák különösen varázslatos hangulatot kölcsönöznek a séta helyszínének. A 24 hektáros angolparkban tavak, hidak, romantikus sétányok és különleges növények találhatók. Ezalatt érdemes felidézni a nagymúltú család több évszázados történetét. Érdemes figyelni az évszámokra, mert a Ferenc név több alkalommal is előkerül a családfán.
A Nádasdy család Magyarország egyik legősibb és legjelentősebb főnemesi családja, melynek története szorosan összefonódik a magyar történelemmel. A család tagjai évszázadokon át meghatározó szerepet játszottak a politikai, katonai és kulturális életben.
A Nádasdyak eredete a XIII. századig vezethető vissza. A család nevét a Vas megyei Nádasdról kapta. A XV. században a család jelentős birtokokra tett szert, és fokozatosan emelkedett a főnemesség soraiba. Nádasdy Tamás 1554-ben elnyerte a főnemesi rangot I. Ferdinándtól.
Nádasdy Tamás fia, Ferenc (1555–1604), a „fekete bég”, a XVI. század végének egyik legbefolyásosabb magyar főura volt. A törökök adták neki ezt az elnevezést a fekete páncélja és a csatákban mutatott bátorsága miatt.
Nádasdy Ferenc (1625–1671) részt vett a Wesselényi-összeesküvésben, ami az osztrák Habsburg uralom ellen irányult. Az összeesküvők célja a Habsburg uralom megdöntése és egy független magyar királyság létrehozása volt. Emellett a török kiűzését és a vallási türelem biztosítását is szorgalmazták. Az összeesküvés leleplezése után Ferencet kivégezték, a család birtokait elkobozták.
A Nádasdyak a XVIII. században visszanyerték birtokaikat és politikai befolyásukat. Nádasdy Ferenc (1708–1783) Mária Terézia főstrázsmestere és a híres Nádasdy Huszárezred megalapítója volt, amely a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében szolgált.
A Nádasdy család őseinek már a XIV. században voltak birtokai a környéken. A Schmidegg grófok 1736-ban szerezték meg a ladányi birtokot. Nádasdy Lipót 1851-ben Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére Nádasdladányra változtatták. Nádasdy Lipót ezután itt alakította ki birtokai új központját.
Nádasdy Lipót halála után a vagyont fia, Nádasdy Ferenc (1842–1907) örökölte a kastéllyal együtt. A birtokon ekkor egy barokk stílusú kis kúria állt. Az épület és a hozzá tartozó park a Sárrét mocsaras, lápos vidékének szélén lévő sík területen helyezkedett el.
Nádasdy Ferenc a kastélyépülettel együtt a környező az eredetileg 60 hektáron elterülő parkot is fejlesztette Kálmán János, a család kertészének közreműködésével.
A kor divatja szerint tájképi kertet alakítottak ki, mesterségesen létrehozott, másfél holdnyi tóval, ennek a közepén fahídon át megközelíthető kis szigettel, mesterséges vízeséssel. A tóásás során kiásott földből dombokat emeltek, a legmagasabbra bástyaszerű víztornyot építettek. Az öntözést a parkot behálózó vízvezetékrendszerrel oldották meg; a vizet a közeli Nádor csatornából szivattyúzták fel.
A család története után térjünk vissza a Tudor-stílusú épülethez. Nézzük, milyen ihlet alkotta a kastély jelenlegi formáját, amelyet nem véletlenül neveznek sokan „mesekastélynak”.
Nádasdy Ferenc és Zichy Ilona szerelme egyike a magyar történelem legromantikusabb és legtragikusabb szerelmi történeteinek. Nádasdy Ferenc gróf, a gazdag és befolyásos főnemesi család sarja, 1868-ban ismerkedett meg Zichy Ilona grófnővel.
Zichy Ilona grófnő előkelő arisztokrata családból származott, 1849-ben született Pozsonyban. Apja gróf Zichy János Nepomuk, anyja báró krajovai Kray Irma volt. Ilona szépsége, intelligenciája és kedvessége azonnal rabul ejtette Ferencet. A fiatalok hamar egymásba szerettek, és rövidesen összeházasodtak.
A friss házasok együtt álmodták meg jövőjüket, és tervezték meg a nádasdladányi kastély átépítését. Mindketten aktívan részt vettek az építkezésben, és lelkesen alakították ki leendő otthonukat. A kastély nemcsak otthonuk, hanem szerelmük szimbóluma is volt.
Boldogságukat azonban beárnyékolta a tragédia. 1873-ban, nem sokkal negyedik gyermekük születése után, Ilona belehalt a bécsi kolerajárványba. A XIX. századi kolerajárványok komoly közegészségügyi problémát jelentettek Bécsben. A járványok terjedését a rossz higiéniai körülmények, a zsúfoltság és a szennyezett ivóvíz segítették elő.
Ferenc mélyen megrendült felesége elvesztése miatt. Soha többé nem nősült meg, és élete végéig őrizte Ilona emlékét. A kastély szobáit úgy rendezte be, ahogyan azt eredetileg Ilonával eltervezték. A kastély falai között minden emlékeztetett rá, és Ferenc gyakran vonult vissza ide, hogy gyászoljon és emlékezzen.
A Nádasdy-kastély ma múzeumként működik, és látogatói megismerhetik a Nádasdy család történetét, valamint Ferenc és Ilona szerelmének történetét is. A kastélyparkban sétálva pedig érezhetjük a romantika és a szerelem atmoszféráját, ami még ma is áthatja a helyet.
A következő részben folytatjuk a kastély épületének bemutatását. Megismerkedünk a Tudor-stílussal, és bejárjuk a kastély felújított termeit.
A legszebb Tudor-stílusú kastély Magyarországon – A Nádasdy-kastély 2. rész
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: