A közel 430 méter magas Meleghegyen álló vár történelmi visszatekintését a XV. századi eseményekkel folytatjuk.
Hunyadi Mátyás király halála után még 1490-ben a trónigényét érvényesíteni akaró Habsburg Miksa német-római császár zsoldosai rövid ostrommal bevették a kicsiny várat, amit csak a következő évben tudott visszafoglalni Kinizsi Pál.
A krónikák szerint ebben a hadjáratban csatázott utoljára a híres Fekete Sereg.
Mátyás király Fekete Serege a magyar történelem egyik leghíresebb és legfélelmetesebb hadserege volt. A XV. században alakult ki, és hamarosan Európa egyik leghatékonyabb és legrettegettebb haderőjévé vált.
A Fekete Sereg katonái válogatott zsoldosokból álltak, akiket a legjobbak között tartottak a kontinensen. Főleg nehézlovasságból állt, de gyalogságot és íjászokat is alkalmaztak.
A sereg fegyelme és kiképzése legendás volt, taktikai innovációi pedig forradalmasították a hadviselést.
A Fekete Sereg számos jelentős győzelmet aratott Mátyás király uralkodása alatt. Legyőzték a törököket, az osztrákokat és a cseheket is, és jelentősen hozzájárultak Magyarország hatalmának megerősítéséhez. A sereg hírneve messzire terjedt, és Európa-szerte rettegték őket.
A Fekete Sereg Mátyás király halála (1490. április 6. Bécsújhely) után feloszlott. Utódai nem tudták fenntartani a sereg magas színvonalát, és hamarosan elvesztette erejét és jelentőségét.
1554-ben az ország középső vidékeit megszálló törökök az egész Balaton-felvidéket végigrabolták, és ott minden várat megostromoltak sajnos sok esetben sikerrel.
Kinizsi Pál sikeres visszafoglalása után Rezi falait a Pethők megerősítették, de ezzel együtt hadászatilag jelentéktelen magánvár maradt.
Gulio Turco itáliai hadmérnök rajza alapján a mély szárazárokkal és kettős tornyú fallal övezett, elnyújtott udvar végén lakótoronyot építettek.
A török 1561-ben elfoglalta a közeli hegyesdi várat, ezért a Pethő család saját költségén 12 darabontból álló őrséget toborzott.
Mivel a török elfoglalta birtokaik zömét, a gersei Pethő család anyagi helyzete 1571-re jelentősebben megrendült, Rezi és Tátika várának fenntartását nem győzték pénzzel.
A szentgróti gyűlésen 1586-ban a vármegye elhatározta, hogy követeket küld Zrínyi grófhoz, hogy Tátikát vagy Rezit rombolják le.
Az Oszmán Birodalom katonái 1589-ben egy portya során megszállták és felgyújtották a szomszédos Tátikát, igazolva, hogy a rossz állapotú és rosszul őrzött hegyi várak nem tarthatók fenn.
Egy 1592-es oklevél szerint Rezi vára már romba dőlt. A romokból egyértelműen látszik, hogy a két kaputorony felrobbantásával tették használhatatlanná.
A gersei Pethő család férfiága 1729-ben kihalt, ekkor a magyar kincstáré lett a várrom és a terület tulajdonosa, majd 1741-ben Festetics Kristóf vásárolta meg és ettől kezdve 1945-ig a Festetics család tulajdonában maradt. Majd a második világháború után államosították.
A vár falai évszázadokon át omladoztak, majd a 2000-es esztendőben megkezdődött régészeti feltárása és helyreállítása.
Amint az első részben már említettem kisebb, vagy nagyobb túrát kell tennünk a bejáratig.
Viszont az a látvány amit a várudvarból megcsodálhatunk, mindenképp megéri a fáradságot.
Aki felkapaszkodik idáig annak jó hír, hogy a vár a külső fal mellett is körbejárható.
Viszont az erődítmény Balaton felőli várfalszakasza nehezen járható. Sajnos nem jelzi tábla, így lehet, hogy valaki már csak útközben szembesül a csúszásveszéllyel.
Szerencsére az erőd megközelíthetősége miatt szinte soha nincs nagy tömeg. Én 3 alkalommal futottam neki mire felsétáltam Rezi központjából. Sajnos a felázott talaj az első két alkalommal elvette a kedvem.
De érdemes rászánni az időt, mert már maga a túra is elég ahhoz, hogy magunkba szívjuk a környék hangulatát.
Szerencsém volt, mert egy tavaszi hétköznapon órákon keresztül egyedül üldögélhettem a vár előtti sziklacsúcson.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Forrás: wikipedia
Térkép: Rezi vára