Tündérrózsák a Hévizi-lefolyóban

A hűvös nyári napokon, illetve amikor a tó vize még nem túl kellemes, nagyon jól jönne ha a Hévizi tó – felesleges – kellemes vizét, a Balatonba engednék… Persze ez egy utópisztikus elképzelés… A két vízfelület mérete köszönő viszonyban sincs egymáshoz képest…

Viszont a Hévizi-tófürdő vizét valóban egy csatornán keresztül leengedik, ami később a Páhoki-patakba folyik, majd később a Kis-Balaton melletti csatornarendszerbe. 

Itt található az ország egyetlen termálvizes szabadstrandja. 

A tó 4,44 hektáros területével Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tava.

Növényvilága a víz hőmérsékletének és vegyi összetételének köszönhetően egyedi, leglátványosabb és legismertebb tagjai a tündérrózsák. Magyarország növény-, és állatvilágának néhány faja csak itt található meg.

A gyógyvízű tó képéhez a színes  tündérrózsák több mint egy évszázada hozzátartoznak. A gyönyörű növény tápanyagban gazdag, iszapos talajú álló- vagy lassan folyó vizek lakója. 

Amikor 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója felépíttette itt az első tutajokra épített fürdőházat, még csak fehér virágok borították a vízfelszínt. 

A tündérrózsa nemzetség a tündérrózsafélék családjába tartozik, világszerte elterjedt, mintegy 45 fajt számlál, melyek közül sokat termesztenek dísznövényként.

Először a nagyváradi Püspökfürdő meleg vizéből hoztak ide egyiptomi fehér tündérrózsa töveket, ez azonban nem bizonyult maradandónak. 

Fehér tündérrózsa a tóból már kipusztult, de még nagy számban tenyészik az üzemvíz-csatornában.

A Bengália mocsaraiból származó Indiai vörös tündérrózsa, 1803-ban került Európa botanikus kertjeibe. 

1898-ban Lovassy Sándor próbálkozott honosításával a Hévízi-tóban, sikerrel. 

Hévízen a vörös tündérrózsa vegetatív módon szaporodik.

Egy-egy gyökérgumó 6 évig él, s ez idő alatt bőven képez leányrizómákat (a növény ivartalan szaporodásának szerve). Egy-egy nem háborított tő egy nyáron 10-20 levelet növeszt. A cédrusfa illatát idéző ciklámenpíros virágok 5-7 cm-re emelkednek a víz fölé. 

A növény szára az iszapban van, néha 4-5 métert is meg kell emelkedni a leveleknek, hogy a vízfelszínére kerüljenek. 

Általában éjjel kezd el nyílni és kora délutánra becsukódik, borongós időben azonban akár egész nap nyitva marad. A virágzás kezdete általában júniusra esik, szeptemberben éri el tetőpontját és tart november végéig. 

A vörös tündérrózsa – miként a legtöbb trópusi növény – érzékeny. Szereti a háborítatlanságot, az egyenletes klímát. Egy-egy virágot három napig csodálhatunk meg.

Ősszel a tündérrózsák visszahúzódnak az iszapba és tavasszal hajtanak ki ismét.

Az utóbbi években a vörös tündérrózsa egy világos (fehér-rózsaszín) virágú mutánsa is megfigyelhető a tavon.

A tündérrózsa természetesen védett növénye a Hévízi-tónak, virágát leszakítani és bolygatni tilos.

Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu

Térkép: Hévízi-lefolyó

Infó: WiKi, balkonada.cafeblog.hu