A főváros közelében található Pilisborosjenő. A környéke számtalan kirándulási lehetőséget biztosít az idelátogatóknak. Érkezhetünk kerékpárral, tömegközlekedéssel, vagy autóval. A település szélén egy jól kiépített parkolóban tehetjük le az autónkat. Ez levendula virágzás idején, valamint hétvégéken eléggé nehéz művelet… A Kevély-hegyi levendulamező mellett haladva először érdemes a Kőfülke felé lekanyarodni.
Az Egri vár romjait már több cikkben bemutattuk, most a történelmi film egy másik ikonikus helyszínére látogattunk el a Teve-szikla környékére. A szikla környéki barlangok több jelenetben megjelennek. Annyit azért elárulhatunk, hogy ha itt besétálunk a barlangba, akkor innét biztosan nem a vár lőporraktárába jutunk…
A terület nagy része erdőborítású, olyan mészkedvelő fajösszetételű erdők borítják, mint amelyek a Pilis és a Budai-hegység más, hasonló magasságú hegyein is megfigyelhetők.
A Kőfülkét elhagyva az ösvény mellett további kis mélyedéseket találunk.
A Kevélyhegyi Tanösvény következő állomása a környezetéből merészen kiálló, kettős ágú szirt, a Teve-szikla. Közvetlen közelében látványos földtani képződményeket tár elénk egy kőfejtő fala, amelynek tetejéről kilátást is élvezhetünk.
Emellett, ahogy az egyből szembetűnik a helyszínen, a kőbányászat is rásegített a kimagasodásra: a porló dolomitot murvának fejtették, így persze a sziklafalban látható üregek is mind mesterséges eredetűek. A helyenként vöröses bemosódások vastartalmú oldatokról árulkodnak.
A kőfejtő falát közelebbről, valamely törmelékkúp tetejéről szemlélve észrevehetjük, hogy különböző rétegek települnek egymásra. Alul a fehér dolomit nyitja a sort, melyet jóval kialakulása után elöntött a tenger, és a sekély, partmenti vízben kavicsos, törmelékes összlet rakódott rá. Ezt a színében is elütő sávot nagy kavicsszemcséiről ismerhetjük fel. Legfölül a tenger mélyülésének idejéből hátramaradt (hárshegyi) homokkő látható, mely a lerakódott kvarchomokból és kavicsokból épül fel, keménységét pedig forró, kovás oldatoknak köszönheti.
A kőfejtő falának peremére állva kilátást élvezhetünk a Szénások és a Kutya-hegy csoportja felé, melyek alján a hegyoldalra felkúszó Pilisvörösvár tetői piroslanak.
A megfelelő szögből nézve, némi fantáziát is mozgósítva a Teve-szikla legmagasabb, kettős ágú szirtje a névadó állatra emlékeztet. A dolomitból álló tömböket korábban hévizes oldatok járták át, és kalcittal különösen ellenállóvá cementálták. A kemény kőzet ezért gyorsabban pusztuló környezetéből lassacskán kiemelkedett.
A Teve-sziklát még nyugatról is érdemes lefotózni, majd itt indulhatunk tovább az Egri vár romjai felé.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Információk:
Térkép: Pilisborosjenő
