Szent Illés próféta-kápolna a somogyi lankák közt

Mi köze Szent-Illés prófétának az Oscar-díjhoz? 

A válaszhoz a Festetics családon keresztül, talán közelebb jutunk. A történet helyszíne, a böhönyei Illésmajor.  A település a Balaton és a Dráva vízválasztóján, a szelíd lankákkal díszített belső somogyi dombság peremén fekszik. A települést minden irányból erdő veszi körül, a Dávodpuszta környéki erdőket természetvédelmi területté nyilvánították, a Boronka Tájvédelmi Körzet pedig ritka madárállományáról híres. Böhönye környéke kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. Ez keltette fel Gróf Festetics Pál figyelmét is, aki a környék legnagyobb birtokosa volt. 1876-ban egy kényelmes  vadászkastélyt építtetett a település északi szélére.  A kastély jelenleg sajnos nem látogatható.

Ezt a vadászkastélyt választotta az 1979-ben  a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjra jelölt Magyarok című film helyszínéül Fábri Zoltán. 

A kastély mellett áll a Festetics család által 1760 és 1765 között építtetett Szent Illés próféta-kápolna. A névválasztás talán lehet, hogy nem véletlen volt ha megnézzük Illés próféta történetét. Ehhez közel 3000 évet kell visszarepülnünk az időben és 3000 kilométert térben Ciszjordániáig.

Omrit Akháb (i.e. 874-853) követte Izráel trónján. Jézabelt, Sidon királyának, Baál főpapjának a leányát vette feleségül. Baál pogány termékenységisten volt, akit kultikus paráznasággal is tiszteltek. A király, felesége unszolására oltárt emelt neki Samáriában (I.Kir. 16:32). (Szamária történelmi régió Palesztina területén, Galilea és Júdea között. A tartományt az asszírok szervezték meg, akik a fogságba hurcolt izraelita népesség helyébe telepeseket költöztettek. Ők lettek a maradék izraelitákkal keveredve a szamaritánusok.)  A Baál-papok azt tanították, hogy Baál és felesége, Astarte hatalmában vannak a természet erői. Az emberek kezdték elfelejteni a Teremtőt, az ég és a föld Urát.

Isten az égbekiáltó hitehagyás láttán elküldte prófétáját, a Tisbéből való Illést, aki tudatta a királlyal az Úr üzenetét, miszerint addig, amíg bűneiket megbánva el nem ismerik az igaz Istent, aszály lesz az országban. „Él az Úr, az Izráel Istene, aki előtt állok, hogy ez esztendőkben sem harmat, sem eső nem lesz” (I.Kir. 17:1) – mondta Akhábnak.

Amilyen hirtelen jött a próféta, olyan gyorsan el is tűnt. Megvolt az oka rá. A király és a felesége halálra kerestette, mivel szavai azonnal teljesedni kezdtek. Jézabel papjai mindent megtettek, hogy istenüktől esőt kapjanak, de hiába. Sivár pusztasággá vált az egész ország. Megtérés helyett azonban Illést okolták. Ő sértette meg Baált – állították –, ezért nem ad esőt.

Országszerte keresték a prófétát, de hiába. Az Úr gondoskodott hű szolgájáról. Egy ideig a Kérith-patak mellett rejtőzött, majd Sareptába ment. Három év telt el, és akkor így szólt az Úr Illéshez: – „Menj el, mutasd meg magadat Akhábnak, és esőt adok a föld színére” (I.Kir. 18:1).

Illés, élete végén olyan közel került Urához, annyira összeforrt szeretetével, lényével, hogy Isten különleges kegyelemben részesíthette. A halál megismerése nélkül ragadta el egy „tüzes szekérrel” a mennybe. Piazzetta festményén Illést láthatjuk a tüzes szekéren, amint átadja magát Istennek. A földön térdelve tanítványát, Elizeust figyelhetjük meg, aki szeretett mesterétől elköszönve dicsőíti Istent kegyelméért.

Giovanni Battista Piazzetta: Illés elragadtatása

Nyáron a liget fái kellemes árnyat nyújtanak az itt megálló utazónak. Talán aszályos időben lehet, hogy érdemesebb sűrűbben megállni a kápolna melletti Vásártéren…

Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu

Térkép: Böhönyei Katolikus Kápolna