A környezeti fenntarthatóság nemcsak jövőbeni cél, hanem mindennapi felelősség. A szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékok típus szerinti szétválasztása, az egyik legfontosabb ahhoz, hogy csökkentsük a természetre rakódó terheket, azonban sokan nem gyűjtik helyesen a szelektívet. A „terepen” járva kiderült, milyen hibákkal találkoznak leggyakrabban a kukások, akik megmondták azt is, mire figyeljünk a szelektív gyűjtésnél?
Elkísértük begyűjtő körútjukon a DTkH Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársait, megnéztük, hogyan gyűjti a lakosság a szelektív hulladékot. Megdöbbentő dolgokat találtunk a szelektív kukákban, került ide üveggyapot, textil, bőrkabát, parabolaantenna, használt pelenka, állattetem. Ezeket a hulladékudvarokban kell leadni, kivéve a használt pelenkát, ami kommunális hulladék. Az persze kérdés, milyen gazda az, aki házikedvence tetemét ahelyett, hogy mondjuk elásná, a hulladékok közé rakja. Sokan rosszul válogatják tehát szét a hulladékot. Pedig a szelektálás fontos, hiszen lehetővé teszi, hogy az újrahasznosítható anyagok – mint a papír, műanyag, fém és üveg – visszakerüljenek a körforgásba. Ez jelentősen csökkenti az energiafelhasználást – például egyetlen újrahasznosított alumíniumdoboz 95 százalékkal kevesebb energiával készül újra, mintha friss nyersanyagból gyártanák le –, a természetes erőforrások kitermelését, illetve a hulladéklerakók terhelését.
A DTkH kukásautón dolgozó munkatársai hulladéktípusok szerint is felhívták a figyelmet arra, mik a leggyakoribb hibák a szelektív gyűjtés során. Sokszor találkoznak például szennyezett anyagokkal, mert az élelmiszer-maradékos dobozokat sokan a szelektívbe dobják, pedig ezek nem újrahasznosíthatók. Nem valók a szelektívbe a veszélyes hulladékok – például elemek, izzók, gyógyszerek – sem, ezek külön gyűjtést igényelnek. Gyakori hiba a szelektálásnál a hulladékok keverése is, többen ugyanis nem különítik el megfelelően az anyagokat. Például a fémkupakot nem választják le az üvegről, vagy a papírt nem szedik ki a műanyag csomagolásból. Kerülnek a szelektívbe újrahasznosításra nem alkalmas műanyagok is, például habosított polisztirol, CD tok. Textil, ruhák, cipők sem valók oda, ezek számára is külön gyűjtőpontok vannak.
Hogyan lehet akkor a szelektív gyűjtést helyesen csinálni? Az alapszabályok közé tartozik, hogy csak tiszta, száraz anyagokat dobjunk a szelektív gyűjtőbe és mindig különítsük el az eltérő anyagokat (például fém, papír, műanyag). Az pedig magától értetődő, hogy veszélyes vagy biológiailag lebomló hulladékot ne tegyünk a szelektív gyűjtőbe. A legtöbb településen a helyi önkormányzat vagy hulladékkezelő vállalat rendszeresen közöl útmutatót arról, hogy milyen típusú hulladék melyik gyűjtőbe való. Érdemes ezeket is figyelmesen átnézni.
Agatics Roland, a DTkH ügyvezetője megerősítette, amit láttunk és amit a kukásautón dolgozó kollégái elmondtak. Elég sok félreérthető helyzet adódik például abból is, hogy a biciklisek, autósok kevésbé empatikus magatartása miatt, amikor a munkájukat végző kukásokkal találkoznak. Pedig egy kis odafigyeléssel meg lehet előzni az időnként visszás helyzeteket. Az ilyesminek a kukások külön örülnek, mert közülük sokan hosszú évek óta végzik ezt a munkát és jóleső érzés számukra érezni azt, ha a munkájukat így megbecsülik. Az ügyvezető szerint hulladékbegyűjtő kollégái nap mint nap, azaz műszakonként találkoznak olyan kukákkal is, amiket nem raknak ki az út szélére, pedig így kellene. Ám ezen is tud bárki változtatni, ha a kukások munkáját segíteni akarja – hívta fel a figyelmet.
A hulladékgazdálkodási szakértő beszélt arról is, hogy egy-egy kukás napi műszakonként átlagosan 800-1000 kukát is megmozgat, a kukásautó hátuljára fel-felkapaszkodó két kukás tehát kétszer ennyit. Ennek egyre növekvő része a szelektív hulladék – papír, fém, műanyag –, ami helyesen külön gyűjtve sok helyen már több is, mint a kommunális szemét. A DTkH kukásautóin dolgozó munkatársak pedig arra biztatnak, hogy ha valakinek mondjuk sok műanyagfóliája keletkezik ingatlanfelújítás miatt – de lehet szó kartonról és más egyéb, szelektíven gyűjthető hulladékról is –, ezeket akkor is érdemes kitenni a sárga tetejű szelektív kuka mellé, ha nem fér bele, mert az így kirakott szelektívet is elviszik. Azt pedig elmondták: hálásak lennének, ha a háztartásoknál nem raknának bele a szelektívbe olyasmit, ami a háztartási hulladékos kukába való. Ahogyan azért is, ha a szelektív és háztartási szemét közé se kerülne olyan – például állati tetemdarab vagy elektronikai hulladék –, amit csak másképp lehet leadni.