Múltból épült jövő: A badacsonytomaji Szent István király kápolna

A Badacsony-hegy tomaji oldalán fekvő Felső-Kolónia története egy rendkívül izgalmas, ipartörténeti és emberi sorsokban gazdag ívet ír le. Ahol ma csendes erdő és egy szakrális emlékhely fogadja a túrázókat, ott a múlt század első felében a hegy legzajosabb és legküzdelmesebb mindennapjai zajlottak.

A XX. század legelején a Badacsonyon megindult a nagyüzemi bazaltkitermelés. A bányamunkások és családjaik elszállásolására a bányaüzem (a Bazalt Bánya Rt.) munkástelepeket, úgynevezett kolóniákat hozott létre a hegy oldalában. Az 1908–1910-es években épült fel a lenti Alsó-Kolónia (a Káptalantóti út mentén) és a magasan a hegyoldalban, a kőfejtőkhöz sokkal közelebb eső Felső-Kolónia

Badacsony-hegy, a Felső-Kolónia (Gemini AI)

Ezek a szolgálati lakások egyszerű, célszerű épületek voltak. A Felső-Kolónián élő bányászcsaládok mindennapjai kifejezetten nehezek voltak: a kőfejtés zajában, porában, a hegyoldal elzártságában éltek. Aki ide költözött, az a kőkemény fizikai munka miatt tette; az itteni életnek semmi köze nem volt a Badacsony manapság ismert, borozgatós-nyaralós romantikájához.

A természetvédők évtizedes küzdelmének és a hegy ikonikus formája megmentésének köszönhetően a bazaltbányászatot az 1960-as évek közepén (1964-65 körül) végleg beszüntették a Badacsonyon. A gépek leállásával a Felső-Kolónia is elvesztette eredeti funkcióját. A munkásokat és családjaikat idővel kiköltöztették, az épületeket pedig sorsukra hagyták. Az évtizedek során a hajdani bányászlakások teljesen tönkrementek, az építőanyagokat és köveket részben széthordták. A területet szép lassan visszahódította az erdő, mintha a hegy igyekezett volna begyógyítani a rajta ejtett sebeket.

A lebontott, egykor romos bányászházak köveiből született újjá a hegyoldalban a badacsonytomaji Szent István király kápolna. Az épület létrejötte egy csodálatos összefogás eredménye: a helyi önkormányzat, a Szent Imre Plébánia, a lakosok, valamint a településhez kötődő magánszemélyek és civil szervezetek egyaránt támogatták a megvalósulását. A kezdeményezés a Badacsonytomajon élt Udvardi Erzsébet (†2013) Kossuth-díjas festőművésztől származik, aki nemcsak megálmodta a szentélyt, de a lenyűgöző oltárképet is ő adományozta. A terveket Jankovics Tibor építész vetette papírra, akinek zseniális munkáját dicséri a kápolna formavilága és tájba illeszkedése.

Szakrális erőtér a Felső-Kolónián

A kápolna a Badacsony-hegy tomaji oldalán, a magasan fekvő Felső-Kolónia területén kapott helyet, ott, ahol 1965-ig a bazaltbánya munkáslakásainak romjai álltak. A helyszínválasztás korántsem véletlen, hiszen a terület rendkívül erős szakrális kisugárzással bír.

Ezt a fölé magasodó Badacsonynak (a Nagyboldogasszony Hegyének), a bővizű Klastrom-kútnak, egy XIII. század közepén épült – és időközben kőomlás alá temetett – pálos kolostor romjainak, valamint a 2008-ban megvalósult II. János Pál pápa emlékhelynek együttesen köszönheti. Egy tervezés során készült geobiológiai tanulmány is megerősítette: a területen több jól mérhető energiavonal (földidegáram) húzódik. A kápolna pontosan két ilyen domináns erővonal kereszteződési pontjára épült meg.

A tájba simuló épület tájolása

Az épület elhelyezkedését két alapvető szempont határozta meg. Egyrészt a plató páratlan terepadottságai, melyek gyönyörű kilátást nyújtanak a Balaton felé, másrészt az az igény, hogy az Udvardi Erzsébet által felajánlott hatalmas oltárkép a legmegfelelőbb megvilágítást kapja. A festmény érvényesülését csak egy meghatározott irányú és intenzitású fény tudja biztosítani, ezért a kápolna északra tájolt – az északi bejárati üvegfal gondoskodik a belső tér és az alkotás tökéletes fényviszonyairól. Maga a külső burkolat az elbontott bányászházak bazaltköveiből készült. Ennek rakásmódja és karaktere tudatosan idézi a badacsonyi szőlőkben jellemző, szárazon rakott támfalak hangulatát.

Letisztult belső tér és a különleges oltár

Az egyhajós belső tér fölé egy láncgörbére szerkesztett, durvára vakolt és meszelt téglaboltozat borul. A padlót 4 centiméter vastag, hatalmas (70×150-200 cm-es) bazalttáblák borítják, melyekből mintegy szervesen emelkedik ki az oltárként szolgáló, 60x100x120 centiméteres monolit bazalttömb. A kápolna igazi éke a nagyméretű (170×240 cm), mandorlaszerű oltárkép, amely István királyt ábrázolja, amint felajánlja a Szent Koronát Szűz Máriának. A képet egy rusztikus tölgyfa szekrény tartja. A szekrény apszis felőli frontját üvegajtók zárják, melyek mögött jól láthatóak az ott tárolt liturgikus öltözékek: a papi ruha, az egyedi tervezésű stóla, a kehelytakaró és az oltárterítők. A berendezés a parasztbútorok végtelen egyszerűségét idézi: két hosszanti tölgyfa pad, egy papi szék és két ministránsszék alkotja a minimális bútorzatot. A falba süllyesztett szenteltvíztartó letisztult, fehér vraca mészkőtömbből készült.

A fény mesteri játéka és a kozmikus rend

A belső teret a keleti homlokzaton kialakított három résszerű ablakon beáramló természetes fény deríti fel, az északi homlokzaton lévő nagyméretű (1×4 méteres) bejárati üvegfal pedig az oltárkép fő fényforrása. Hogy a festmény aranyozott felületei mindig a megfelelő módon ragyogjanak, mesterséges fényt is alkalmaznak: az üvegfal ajtó feletti osztóbordájába egy speciálisan kialakított LED-es lámpatestet (3×2,5W) integráltak.

A legkülönlegesebb építészeti megoldás azonban a szentély boltozatában kialakított nyílás. Ennek egyetlen csodálatos funkciója van: minden év augusztus 20-án (István napján), a csillagászati dél idején, amikor a Nap a legmagasabban jár, egy éles, célzott fénysugarat bocsát Szent István padozatba mart monogramjára (mely a Pannonhalmi Apátság Alapítóleveléről származik). Ez a vizuális jelenség teszi érzékelhetővé a kozmikus rendhez való állandó kapcsolódást.

Felszentelés és utóélet

Az elkészült Szent István király kápolnát végül 2014. augusztus 23-án szentelte fel Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, budapest-esztergomi érsek. Az átadás óta eltelt idő igazolta az építők álmát: a helyi lakosok és az erre járó kirándulók egyaránt megkedvelték és szívükbe zárták ezt a csendes, különleges atmoszférájú hegyi szentélyt.

Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu

Térkép:

Related posts

A Téli- vagy Rózsafüzér-templom (Winterkirche): Évszázados freskók és románkori misztikum – Maria Wörth 3. rész 

A Plébániatemplom (Pfarrkirche): A gótika és a barokk találkozása a tó felett – Maria Wörth 2. rész 

A fürjektől a pezsgő fürdővárosig – Fedezd fel az északi part fővárosát Balatonfüredet!