Egyre gyakrabban tapasztalhatjuk a szélsőséges időjárás következményeit, amely a mezőgazdaságra is rendkívül nagy hatással van. 2012-ben az aszály körülbelül 400 milliárd forintos kárt okozott, 8 millió tonna kukorica helyett, csupán 4,5 millió tonna termett. Az éghajlatváltozás miatt a Kárpát-medencében kevesebb a csapadék és az éves eloszlása is kedvezőtlen. A növénytermesztés versenyképességének megörzéséhez az öntözési kutúra elterjesztésére lenne szükség. Jelenleg körülbelül 100 ezer hektáron öntöznek. A mezőgazdasági öntözővíz ingyenessé válása után további 300 ezer hektárnyi terület öntözési igényére jelentkeztek a gazdák. Magyarországon körülbelül 5 millió hektár a megművelt területek nagysága,ám ebből mindössze 80 ezer hektár az öntözött szántóföld. Ez az arány messze elmarad az Európai Unió tagországaihoz képest, ahol a megművel területek 13 és fél százalékát öntözik. Az öntözésfejlesztésre a becslések szerint a következő években 200 milliárd forintra lenne szüksége. Az Európai Unió kiemelt célként határozza meg a termelés biztonságát azért a következő 7 éves uniós költségvetésből lesz forrás a beruházásra. Magyarország hatalmas vízgyűjtő területnek számít. Felszíni vízeink 96 százaléka külföldön ered és csak átfolyik Magyarországon. A következő évek kiemelt feladati közé tartozik a már meglévő gátrendszerek, víztározók felújírása, hogy össze lehessen gyűjteni a csapadékvíz és az árvízek feleslegét. A víz és a termőföld legértékesebb természeti erőforrásaink, nem szabad pazarlóan bánnunk ezekkel az értékeinkkel. A vízhiánnyal és az aszállyal szembeni sikeres fellépés alapja a hatékony és takarékos vízgazdálkodás lehet, emelett pedig folyamatosan növelni kell az öntözött mezőgazdaság területek nagyságát.
17
Előző bejegyzés