Klímapolitika magyarországi hatásai
A következő évtizedek egyik legnagyobb kihívásának tekintett globális éghajlatváltozás miatt az elmúlt évtizedben egyre szélsőségesebb időjárás volt tapasztalható a világban és Magyarországon is. Ezek következményei gazdasági és társadalmi szinten is egyre jelentősebb anyagi károkat képesek okozni. A középhőmérséklettel kapcsolatos, évszázad végére prognosztizált 3,6 celsius fokos emelkedés már visszafordíthatatlan folyamatokat fog eredményezni. A globális éghajlat-változás kedvezőtlen hatásai a medence-jelleg miatt Magyarországot erőteljesebben érintik, mint Európa más földrajzi térségeit. Az éghajlatváltozásra való felkészülés és az alkalmazkodás elsődlegességét emeli ki az új Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is. A globális hőmérséklet-növekedés környezeti változásokhoz, a tengerszint emelkedéséhez, a csapadék mennyiségének és térbeli eloszlásának megváltozásához vezet. Az árvizek, hurrikánok gyakoribbakká és pusztítóbbakká válhatnak, számos élőhely ökológiai egyensúlya felborulhat. A szárazság a mezőgazdaságból származó bevételek csökkenéséhez vezethet, számítani lehet egyes fertőzéses megbetegedések számának növekedésére, bizonyos gazdasági ágak visszaesésére, a vízkészletek csökkenése pedig stratégiai kérdéssé teszi majd az édesvizet. Az előrejelzések szerint 2030-tól fokozatosan megváltozik Magyarország éghajlata. A klímaváltozás káros következményei Magyarországon is egyre inkább érzékelhetővé válnak a hőingadozás, az aszályok, a csapadékosság változása, az árvizek és belvizek okozta problémák révén. A globális klímaváltozás nemzeteket, vállalatokat és egyéneket késztet arra, hogy felelős gondolkodással, radikális intézkedésekkel csökkentsék a környezeti változások nemzedékeken átívelő negatív hatásait.
