Minden vár legérdekesebb része ott kezdődik, ahol elfogynak a lépcsők… Igaz ez a kazamaták irányába és a fellegvárakban a tornyok felé is. 

Ennél az erődnél sokáig a belsővár legfelsőbb szintje és a torony csak könyvek rézkarcain és a legendákat olvasók fantáziájában “volt látható”.    

A mintegy 70 x 50 m befoglaló méretű, szabálytalan ovális alaprajzú erősség alapvetően három fő egységre tagolódik. Mi három részben mutattuk be a Nógrád vármegyei települést, valamint a vár történetét. A előző két rész itt érhető el: „Édesapám, nekem holló kő!”… – Hollókő 1. rész  és A megújult vár legendája – Hollókő 2. rész .  Ebben a részben pedig a kalandozásunkat a csúcson fejezzük be…

A helyszínválasztás ennél az erősségnél is is tőkéletesre sikerült. A sziklatömb legmagasabb részén emelkedik az alig 30×20 m-es kiterjedésű várfallal övezett vármag. Ennek kiemelkedő része a legmagasabb ponton a vár délkeleti sarkában található négyszintes, szabálytalan négyzetes lábazaton ülő, ötszög alaprajzú központi vagy öregtorony. 

Oldalhosszai 6-8 m között váltakoznak. Ténylegesen csak a lakószárnyak harmadik szintjétől jelentkezik ötszögű, erős sarokarmirozással (sarokarmirozás: az épület sarkán végighúzódó, kőből vagy habarcsból készített szilárdító, ill. díszítőelem) ellátott építményként. Ettől lefelé viszont egybeépült a külső várfallal. A toronnyal egybeépített, átlag 2 m vastag várfal az egyes oldalakon eltérő magasságban áll. 

Szintenként egy-egy résablakkal, valamint két felső szintjén egy-egy ajtónyílással rendelkezik. Közülük csak a felső kőkeret egy része eredeti. valamikor ez is fafödémekkel rendelkezett, a maiak a helyreállítás során készültek hasonlóan a nyugati feljárójához.

Keleten a déli szakaszán a kiegészített korai védőpártázat zárja le. Északon ugyanakkor ebben a magasságban várfalmagasításokkal egykorúnak tűnő három (az északkeleti, kis belső teret magába foglaló háromszögű kiugrás, ún. „lekerekített védőtorony” esetében teljesen rekonstruált) ablaknyílás maradványai találhatók. 

Délen részben ugyancsak a korai pártázat került visszaállításra, de a nyugati oldalon további két későbbi ablaknyílás látható, közülük a nyugati áthidalása is visszaépült.  

Míg a következő, nyugati oldalon az alacsonyan álló fal felső része is újabb kiegészítés a bennük kialakított két-két ablakkal együtt északon jelentos szakaszon még további két szint falai is állnak. Itt a legfelső pártázat erős kiegészítésre került, alatta egy tetőtéri és két lakószint két illetve három, már kőkeretet nélkülöző ablaknyílása, továbbá egy árnyékszéknyílás és nem utolsó sorban az északnyugatra néző kapunyílás is ránk maradt. E nyílások külső kiegészítése nem utal középkori formájára. 

A belső falak közül csak egy állt magasabban az ásatások előtt, de ennek egykori ajtó- és ablaknyílása már csak a korai felmérésekről és fényképekről ismert, s épült azután vissza. 

A vármag következő – 2., azaz földszinti – térsora már több helyiségre tagolódik. 

A pinceszinti terek felett elhelyezkedő szobák közül a keletiek újabban síkmennyezetet, míg a nyugatiak dongaboltozat-imitációt és másolatokból álló berendezést, továbbá egy kemenceépítményt kaptak. Mindezek megalapozottsága kérdéses, egy kemence egykori léte itt nem igazolható, nyílásaik (illetve azok részleteinek) többsége sem tekinthető autentikusnak. 

Figyelemre méltó a keleti tér utólagosnak tűnő keleti fala és a talán köpenyezett északi fal, melynek ülőfülkés ablaka és árnyékszéke fő elemeiben ugyanakkor eredeti részletekre megy vissza. 

A torony északi oldala előtti szabálytalan ötszögű terület két térre oszlik, közöttük az osztófalban látható konzolos ajtókeret eredeti részletek alapján került visszaállításra. 

A 2. tér délkeleti sarkában látható négyszögű alapozás talán egy korábbi lépcsőfeljáró maradványa. A további belső ajtónyílások kialakítása új.  A belső vár legfelső nyitott szintjére egy belső lépcsőn keresztül lehet feljutni. 

A teraszról tiszta időben páratlan kilátás nyílik a környező hegyekre.

Bebarangolva a felső szintet, én mindenképpen örülök annak, hogy hosszú idő után “tető alá került”, nem csak a felső torony, hanem az egész várfelújítás.

Élmény és fotó: Farkas Attila / gogogo.hu

Térkép: Hollókő

Köszönet az információs anyagért a  Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft-nek

 Hollókő, az élő falu

 

 

 

 

 

Végül egy animációs film a vár történelméről, és építéséről:  Hol volt, hol nem volt, volt egyszer a Hollókői Vár!  (a film a legutolsó felújítás előtt készült)