A Föld miniállamainak sorában, Vatikán után a második helyen áll méretét tekintve a Monacói Hercegség. Amilyen pici, annyira sok minden jutott természeti és kulturális értékekből a csöppnyi ország lakóinak, és az idelátogatóknak.
Van egy gyönyörű, jól tagolt tengerpartja, melyet hatalmas hegyek vesznek körül. Emiatt az ország egy különleges mikroklímával rendelkezik. Így a városi túráink során számtalan mediterrán kerten sétálhatunk keresztül.
Bármikor erre jártam, valahogy az volt az érzésem, hogy ez a nyüzsgő és lüktető sokszínű városállam a béke szigete. Még akkor is, ha Monaco a világ legsűrűbben lakott országa, és a legnagyobb népsűrűséggel rendelkező települése, Makaó után.
Sokféle apropóból jártam én is a városban. Ebből talán az egyik legérdekesebb és legszokatlanabb az volt, amikor a Budapest-Bamako őrült verseny második napján egy Lada 2107-el leparkoltunk a monte-carlói kaszinó zsúfolt bejáratánál néhány Ferrari és Porsche közé. Majd elővettük a 20 l-es marmonkannát, és megtöltöttük a hazai “naftával” a szovjet státuszszimbólumot. Nagyobb sikert arattunk mint az, aki a harmadik Royal flös-t terítette le a Casino de Monte-Carlo-ban az asztalra…
A kis ország nemcsak földrajzilag védett, hiszen a szomszédja elég erős. Ez a jó szomszédi viszony annyira baráti, hogy az utcákon sétálva sokszor már azt sem tudjuk, hogy Monacóban vagy Franciaországban vagyunk. Bár ez a barátság nem volt mindig ennyire nagy… 1861-ben a francia-monacói szerződésben ugyan elismerték az ország függetlenségét, viszont az ország elvesztette területének 95%-át!
Nizza és vidéke ma már Franciaország része… Ez a hódító szándék még a közelmúltban is megvolt… A Grace of Monaco című zseniális filmben azt láthatjuk, hogy miközben a gyönyörű Grace Kellyt – a filmsztárból lett monacói hercegnét – Alfred Hitchcock szeretné visszacsábítani Hollywoodba, közben Franciaország megpróbálja elvenni a városállam függetlenségét, melyért Grace férje, III. Rainier herceg küzd.
Előzetes: Grace of Monaco
Monacot egyébként a közbeszéden gyakran összetévesztik a híres Monte Carlo-val. Monaco öt kerületre oszlik: Monaco-Ville városára, La Condamine kikötőjére, Monte-Carlo lakó- és üdülőövezetére, Fontvieille tengertől elhódított területére, és Moneghetti mentési övezetére.
A hercegi palota a Földközi-tengerbe nyúló Monacói-félszigeten helyezkedik el. A városból gyalogosan a főkapun keresztül a Prince’s Palace of Monaco-bejáratához jutunk. Közben egyre inkább láthatóvá válik előttünk a Monaco port, a nagykikötő. A kikötő mögött a hegyek alatt már Monte-Carlo házait és szállodáit fényképezhetjük.
A hercegség területének a legtöbb történelmi látnivalója az óvárosban van. Ennek központja a Palota tér. A keleti nagykapun jutunk az olasz reneszánsz stílusban épült Prince’s Palace of Monaco-bejáratához. A térről szép kilátás nyílik a forgalmas kikötőre, Monte-Carlora és a francia Riviérára.
Innét több út is vezet a félsziget másik végében található Oceanográfiai Múzeumhoz.
A főteret leszámítva a mellékutcákban nincs sok turista. Mondjuk látnivaló sem túl sok… Bár a házak festésének ritmikája a sétáink során itt méginkább észervehető.
Amennyiben izgalmasabb panorámára vágyunk, akkor inkább a félszigetet körülölelő sétányt javasolnám. Mi a nyugati irányt választottuk, de mivel a félsziget a sziklafalon körbesétálható, igazából nem tudunk hibázni…
A nyugati oldalon található a Szeplőtelen Szűzanya-székesegyház, más néven Szent Miklós-székesegyház. A monacói római katolikus egyházmegye templomában temették el Grace Kellyt és férjét III. Rainier herceget.
A székesegyház mellett egy szép díszlépcsős épület áll, az Igazságügyi Palota. Ez a kicsi, erődszerű, ívelt épület a Monaco-Ville-i bíróság épülete, az úgynevezett Palais de Justice. 1930-ban épült tengerből kinyert olasz kövek felhasználásával, így ha alaposan megnézzük a homlokzatot, kis puhatestű-kagylókat láthatunk szürke falaiba ágyazva. Ezt a palotát még mindig a monacói igazságszolgáltatás használja, így belülről meglátogatni nem igazán érdemes…:)
A sziklafalról letekintve a Fontvieille kikötőt láthatjuk, miközben a Jardins de Saint-Martin (Saint-Martin kert) mediterrán fái közt sétálunk.
I. Albert monacói herceg, – becenevén „a tudós herceg” – monacói uralkodó, természettudós, oceanográfus 1889. szeptember 10-étől 1922. június 26-án bekövetkezett haláláig volt országa uralkodója. Tagja volt a Földrajzi Társaságnak és a Brit Akadémiának, külső tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Számos mélytengeri oceanográfiai és térképészeti tudományos expedíciót szervezett vagy támogatott. Maga is részt vett többek között a Spitzbergák tudományos feltárásában. I. Albert herceg szobra az általa alapított múzeum közelében található a Saint-Martin kertben. A szobor alkotójának csak gratulálni lehet, mert ritkán készül ennyire kifejező lélekkel teli alkotás.
A közel 6000 fajt bemutató oceánáriumot egy másik cikkben majd részletesebben is bemutatjuk. Most inkább sétáljunk tovább a Halászkerten keresztül a félszigetkörünkön.
A sétánk végén visszaérkezünk a félsziget talán legszebb panorámáját nyújtó pontjára.
Élmény és Fotó: Farkas Attila
Helyszín: Monaco Ville
Információ: wikipedia
