Jonathán vagy a Starking alma, a Magyar kajszi, a Napsugár őszibarack, a Besztercei szilva jellegzetes aromáját mindenki ismeri. A magyar gyümölcs éretten szüretelve és frissen fogyasztva tízszer annyi vitamint tartalmaz, mint a tíz napot utazó importgyümölcs. Az ügyes háziasszony télen is ugyanolyan változatosan főz, mint nyáron. Ehhez azonban, már egész évben érdemes gyűjtögetni a hozzávalókat. Saját, megtermelt javak kerülhetnek az asztalra, a kamra polcaira – hagyomány vagy agropiaci lehetőség? A magyar talaj ásványi anyagokban nagyon gazdag. Ezek az ásványok adják a gyümölcsöknek a talajon át a magas minőséget, köztük például a kálium, amely a magas cukortartalom, íz- és zamatanyagok kialakulásában nélkülözhetetlen. A szőlő, bár egyesek szerint folyékony és erjesztett formájában a legjobb, gyümölcsként is számos kedvező hatást gyakorol a szervezetünkre. Magyarország területén már a honfoglalás előtt is termesztettek szőlőt, így a honfoglalók fejlett szőlőtermesztő és borkultúrát találtak. Mátyás király idejében hazánk már Európa egyik leghíresebb szőlőtermesztő országa volt. Szükséges elsajátítanunk a föld fenntartható művelésének művészetét, hiszen ételünk innen kerül az asztalra. A föld kizsigerelése, a rengeteg műtrágya, a manipulatív fajok bevezetése egyre súlyosabb következményekkel járhat a következő generációk részére, de már most is érezhetjük ezek hatásait. Magyarországon egy ember naponta átlagosan 380-400 gramm zöldséget és gyümölcsöt eszik meg, évente tehát 140-150 kilogrammot. Az ételek előállításának, a táplálékok megtermelésének fontos alappillére az élelmiszer-biztonság, a nyomon követhetőség, az eredetvédelem. Hazánkban mindenhol 50 kilométeren belül frissen termő gyümölcsöt találunk áprilistól egészen októberig. A saját személyes doktorunk az elfogyasztott tápanyag. A Hippokratész óta ma is érvényben lévő orvosi eskü teljes egészében értelmet nyer ételeink terén, hisz kimondja: “Ne árts!” s “Ételed legyen orvosságod, orvosságod ételed”