A kilátó látogatásnak minden évszakban van előnye és hátránya is. Nyáron az időjárás általában kellemesebb a hegytetőn… Télen viszont kevésbé zavarnak a fák a nézelődésben:)

A Balaton környékén számtalan kisebb nagyobb kilátó épült és épül még a mai napig. És akkor még nem is beszéltünk a többi természetes vagy épített gyönyörű panorámát nyújtó pontról a tó környékén. 

Az egyik legismertebb ilyen a  Xantus János Gömbkilátó, ismertebb nevén a “Gömbkilátó” a balatonboglári Várdombon. 

Megközelíteni több helyről lehet, de talán a hegy déli oldalán lévő a parkolón keresztül a legegyszerübb. Amennyiben ezt az utat választjuk, akkor is kell egy kisebb sétát tenni a 165 méter magas Várdombon tetejéig, de azért nem veszélyes az emelkedő, nyugodtan nekivághatunk.  

A 15 méter átmérőjű fém kilátó a Somogy megyei település egyik jelképe. A hegy, ahol ma a Gömbkilátó áll, a 20. század elején még fátlan volt, ezért Kopaszdombnak is nevezték. 

Érdemes az egész dombot bebarangolni, mert számtalan pont van, ahol kikandikálhatunk a vízfelszínre.

Vagy megpihenhetünk  a Boldogasszony köre 5. emlékhelyénél, a Boldogasszony sugárzó Hold oltáránál. 

A település két világháború közötti elöljárója és birtokosa, Gaal Gaston ültettette be fákkal a domboldalt, amelyek legnagyobb része feketefenyő volt. Később egy fából készült kilátót építettek a hegyre, amely az 1960-as évek közepéig állt, ma már csak a lábait tartó négy betontuskó maradt belőle.

Magát a Gömbkilátót Kádár István mérnök tervei alapján a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat készítette alumíniumból. A gömb alakú, 15 méter átmérőjű szerkezetet 240 háromszöglemez alkotta. 1963-ban mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásáron.

Nagy Gyula – BNV – 1963 / FORTEPAN

Az 1960-as évek végén hozták mai helyére, ahol belső üvegburkolattal akarták ellátni, és benne panorámapresszót berendezni, ám végül üveg nélkül épült fel.1966-ban került a jelenlegi helyére.  

A „Xantus János” nevet az 1970-es években vette fel. Xántus János, magyar természettudós, utazó, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A volt a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának első igazgatója, négy kalandos útikönyv és több mint kétszáz ismeretterjesztő írás szerzője.  Az 1980-as években hosszabb időre felújítási munkák miatt ideiglenesen bezárt, majd a 21. század elején annyira leromlott az állapota, hogy biztonságosabbnak látták ismét lezárni. A környék átépítése és a kilátó felújítása után 2012. július 22-én ismét megnyílt a látogatók előtt. A gömböt Zics László építész javaslatára díszkivilágítással látták el, ami még az északi partról is könnyen felfedezhető. 2013 óta az Örökségünk – Somogyország Kincse díj birtokosa. A korábban ingyenes kilátóba ma belépődíj ellenében lehet feljutni. 

Nekem a “Star Wars” című film egyes Birodalmi fegyeverei jutottak eszembe a formák láttán… Nyáron egyébként nagy szerencse kell ahhoz, hogy ennyire magányosan / nyugodtan tudjunk fotózni az aluminium “gömböc” belsejében…

Pár fotó elkészülte után gyorsan változott a nézelődők száma…

A Gömbkilátó erős szélben akár több centimétert is kilenghet, de a rugalmas szerkezet elnyeli a szél által keltett mozgási energiát, így nem kell attól tartani, hogy egyszer csak legurul a dombról… Viszont lehet, hogy egy átlátszó fólia burkolat mégis jót tenne a szerkezetnek, mert akkor talán a vízfelszínen maradhatna, mint egy felfújható Óriás vizi Gömb..:)

Ma nagyon népszerű kirándulóhely a Boglár fölé magasodó domb, hiszen a kilátón kívül számtalan programlehetőséget nyújt szinte bármilyen korosztály számára. 

Élmény és fotó : Farkas Attila / gogogo.hu

Térkép: Gömbkilátó

Információk: wikipedia, www.balatonboglar.hu