A holnap

Géntechnológia

A világon évről évre nő a géntechnológiával nemesített növények vetésterülete. Az első generációs genetikailag módosított növények létrehozásának célja a mezőgazdasági termelés segítése, a hozam növekedése a kártevők elleni védekezés kialakítása volt. A világ 28 országában, 175 millió hektáron az összes vetéserület 10-11 százalékán termesztenek génmódosított kukoricát, szóját, repcét és gyapotot. De vajon tényleg a géntechnológiában rejlik a mezőgazdaság jövője? A jövő generációja már csak génmódosított élelmsizereket fog enni vagy megállítható ez a folyamat? Az európai fogyasztók többségükben bizalmatlanok és elutasítóak a genetikailag kezelt élemiszerekkel szemben. A genetikailag módosított élelmiszerek jövőjét valószínűleg a fogyasztói társadalom dönti el. Magyarországon kötelező jelölni génmódosítás tényét minden olyan élelmiszeren, amelyben 0,9%-nál nagyobb mértékben található módosított összetevő. Több, mint hatmilliárd ember él a Földön, egyre súlyosabb kérdés, hogyan tudunk mindenki számára elegendő élelmiszert termelni. A mezőgazdasági géntechnológia elkötelezett hívei szerint mivel a művelhető termőterületek mennyisége korlátozott ezért a génmódosított növényekkel a hozamot kell növelni. A megoldás azonban mégsem ilyen egyszerű. Az éhezés fő oka ugyanis a szegénység a termőföld és a vásárlóerő hiánya. Jelenleg egymilliárd ember éhezik a Földön, 2050-re mostanihoz képest 70 százalékkal nő a világ élelmiszerszükséglete. A Föld egyre kevésbé lesz képes ellátni a növekvő lakosságot. Fenntartható megoldást kell taláni a mezőgazdaság problémájára. Ugyankkor a genetikailag módosított élelmiszerek jövőjét a fogyasztói társadalom dönti el. Elfogadjuk és megvásároljuk ezeket az élelmiszereket vagy sem.

Fel