Európa legjobb vitorlázórepülő pilótái találkoztak Békéscsabán

A 23. FAI Vitorlázórepülő Európa-bajnokságot 2025-ben, július 26. és augusztus 9. között rendezték meg a békéscsabai repülőtéren, Magyarországon. Ez a rangos, két hetes sportesemény 21 európai ország mintegy 91 pilótáját hozta össze 74 vitorlázórepülőgéppel, akik három kategóriában versenyeztek az Európa-bajnoki címekért.

A magyar vitorlázórepülés komoly nemzetközi múltra tekint vissza, amely egészen az 1920-as évek elejéig nyúlik vissza. A sportág hazai kezdeteit a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület tagjai fektették le, majd 1927-ben Petróczy István alapította meg a Magyar Országos Véderő Egylet Repülő Osztályát, ahol a gyakorlati repülés is megindult. Az első hazai vitorlázógépeket neves tervezők, mint Lampich Árpád és Rotter Lajos fejlesztették.

Nemzetközi szinten a magyar vitorlázórepülők már 1936-ban nagy sikereket értek el a berlini rangsdorfi találkozón, amely előkészítette a vitorlázórepülés olimpiai debütálását. Azóta Magyarország több ízben is szervezett és rendezett nemzetközi versenyeket, köztük World- és Európa-bajnokságokat. Békéscsabán 2002-után a 2025-ben megrendezett 23. FAI Vitorlázórepülő Európa-bajnokság ennek a hosszú hagyománynak az egyik kiemelkedő eseménye volt. Ezen a rangos viadalon több mint 20 ország közel 90 pilótája vett részt, és a verseny magas színvonalú, látványos megmérettetés volt.

A bajnokság megnyitója július 26-án kora este zajlott a békéscsabai Szent István téren, díszsortűzzel, ágyúdörgéssel és egy látványos felvonulással, amelyen a versenyzők is bemutatkoztak a helyi közönségnek. A megnyitót huszárok bevonulása és koncertek is színesítették, emelve az esemény ünnepélyességét.

 

A repteret 23 év után a 18 méteres, a 20 méteres valamint az OPEN – Szabad osztályú gépek pilótái népesítették be. A helyszín kiváló adottságokkal bírt a vitorlázórepülés számára, amely az elmúlt években jelentős átalakuláson valamint modernizáción esett át. Az időjárás általában kedvezően alakult, a pilóták napi 500–800 kilométeres távokat repültek, sőt, volt, aki egészen a Balatonig is eljutott.

A verseny vezetője, Gyöngyösi András meteorológusként hangsúlyozta, hogy a békéscsabai repülőtér Magyarország egyik legjobb adottságú területe a vitorlázórepülés szempontjából. A verseny egyik kulcseleme a sebesség volt: a pilótáknak a lehető leggyorsabban kellett teljesíteni a kijelölt fordulópontokat.

A szervezést a Magyar Vitorlázórepülő Szövetség és Békéscsaba önkormányzata közösen végezte, több mint két és fél éves előkészítő munkát követően. Bár az esemény nem kapott állami támogatást, a szponzorok és helyi erőforrások segítségével sikerült megrendezni a versenyt. A rendezvény turisztikai és gazdasági szempontból is jelentős hatással bírt, hiszen a résztvevők és kísérőik igénybe vették a város szálláshelyeit és szolgáltatásait.

A helyiek megértését és türelmét kérték az esetleges zajok miatt, amelyek a vontató repülőgépek működéséből adódtak. Érdekesség, hogy a repülőgépek leszállás közben néha tiszta vizet eresztettek a súlycsökkentés érdekében.

Az esemény zárásaként augusztus 9-én tartott eredményhirdetés újra megerősítette Békéscsaba helyét a vitorlázórepülés európai térképén, és hozzájárult a sportág népszerűsítéséhez Magyarországon és kontinensszerte.

A nehézsúlyú („heavy class”) kategóriában elsőként a 20 méteres, kétüléses vitorlázógépek emelkedtek a levegőbe, többségük vontató repülőgép segítségével. A Magyar Vitorlázórepülő Szövetség alelnöke és az Európa-bajnokság versenyigazgató-helyettese, Hársfalvi Péter is aktívan részt vett a rendezvény lebonyolításában.

A mezőnynek sikerült teljesíteni a kiírt versenyfeladatokat, így mindhárom kategóriában kihirdették az Európa-bajnokokat. 

A 18 méteres kategóriában a holland Tries Bruins nyerte meg az utolsó versenynapot, azonban a végső győzelmet a verseny kezdete óta vezető francia Victor Mallick szerezte meg. 

A szabad osztályban a francia Kévin Faur és a brit Tim Jenkinson holtversenyben teljesítette a 329,66 kilométeres távot, de a német Felipe Levin a korábbi előnyét megtartva több mint 500 ponttal megvédte címét.

A kétüléses kategóriában szintén holtverseny alakult ki a zárónapon: a lengyel Biela, Czeladzki és az Európa-bajnok Sebastian Kawa, Christoph Matkowski kettős együtt nyert.

 A verseny záró napja bonyolult időjárási viszonyokat hozott, de a repülések eseménymentesek és biztonságosak voltak. A rendkívül erős mezőnyben a magyar pilóták is szépen teljesítettek, különösen Kassai Péter és Mészáros Zoltán érdemel említést, akik a 20 méteres kategóriában a nyolcadik helyen végeztek.

Összességében a 23. FAI Vitorlázórepülő Európa-bajnokság egy izgalmas, magas színvonalú és látványos verseny volt, amely számos kihívást tartogatott a legjobb európai pilóták számára, és tovább erősítette Békéscsaba szerepét a vitorlázórepülés világában.

Végeredmény 8 versenynap után:

18 méteres kategória (34.) Európa-bajnk: Victor Mallick 6736, 2. Enguerrand Virol (mindkettő francia) 6670, 3. Matthew Davis (brit) 6634, 10. Gulyás György 6238, 21. Negró Kornél 5718.

Szabad osztály  (13 induló):

Európa-bajnok: Felipe Levin 7011, 2. Markus Frank (mindkettő német) 6532, 3. Sylvain Gerbaud (francia) 6495, 9. Bódis Bence 5664, 12. Szabó Péter 5238.

Kétüléses kategória (23): 

Európa-bajnok: Sebastian Kawa, Christoph Matkowski (lengyel) 7058, 2. Wolfgang Janowitsch, Andreas Lutz (osztrák) 6946, 3. Stanisław Biela, Adam Czeladzki (lengyel) 6911, 8. Kassai Péter, Mészáros Zoltán 6557, 19. Wéber Zsombor, Tóth Barnabás 5755. 

A 23. FAI Vitorlázórepülő Európa-bajnokságról részletes összefoglalót az aerosport adásában a békéscsabai versenyről láthatnak.

Élmény és fotó:  Horváth Zoltán „HÁZÉ” 

Related posts

Világbajnoki dobogón a magyar műrepülő válogatott – WAAC2025

WAAC2025 Friday 19 September 2025 COMPETITION DAY -LIVE

WAAC2025 Thursday 18 September 2025 COMPETITION DAY – LIVE