Amikor a Szalafő-Pityerszer Népi műemlékegyüttest megnéztük, érdemes továbbsétálni az Eurázsiai vadlovak, és európai bölények felé. Az elektromos kerítéssel védett területen belül szerencsés esetben a kilátópont közelében “piknikeznek” a ritka állatok. Ne tévesszen meg senkit a nyugodt viselkedésük, tudnak “vadak” is lenni, így mindenképpen fontos az óvatosság.
Az európai bölény a szarvasmarhafélék családjába tartozik. Közvetlen rokona az amerikai bölény, ami -bár hasonló hozzá- egy másik faj. Kérődző állat, növényevő, a legnagyobb testű európai szárazföldi emlős. Két alfaja a síkvidéki (Bialowiezai) és a hegyvidéki (Kaukázusi) bölény. Valamikor kisebb csordákban élt, amik télre összeálltak táplálkozni. A bikák esetenként az 1 tonnás súlyt is elérhetik, de általában 6-800 kilogramm körüliek. A tehenek 300-400 kilogramm közöttiek. Mind a két nemnek van szarva, a bikáké erőteljesebb, vastagabb. A bölények 4 éves korban válnak ivaréretté. A bikák körülbelül 8-10 éves korukig aktívak. A tehenek akár 20 éves korukig minden évben vetnek egy borjat. Nagy területeket bejárnak, a fűfélék mellett szükségük van a fák hajtásának, lombjának és kérgének fogyasztására is.
A bölény egészen a 18. századig vadon előfordult a Kárpát-medencében, utoljára Erdélyben élt. A középkorban még vadásztak rá, királyi kiváltság volt a legnagyobb testű, európai szárazföldi emlős elejtése. A kontinens nyugati feléről már korábban kihalt, utoljára a lengyelországi Bialowieza őserdőben maradt állomány, amelynek sorsát aztán az első világháború pecsételte meg. Így az európai bölény síkvidéki alfaja kipusztult, hegyvidéki alfajának utolsó szabadon élő példányát pedig az 1920-as években lőtték ki a Kaukázusban. A fajt az utolsó 12, vadasparkokból, állatkertekből összegyűjtött példány szaporításával mentették meg a teljes kipusztulástól. Az első állatokat 1952-ben engedték szabadon Bialowieza-ban, azóta újra megtalálhatók a természetben. Körülbelül 600 példány az erdő lengyel, további 600 pedig a fehérorosz részén él szabadon. Manapság félvad körülmények között Európa-szerte számos helyen megtalálható ez a különleges állat, nagyjából 6 ezer példány él belőle a világon.
A hegyvidéki (Kaukázusi) alfaj vérvonalához tartoznak az itt látható egyedek, amit ma egész pontosan síkvidéki-kaukázusi vonalnak hívnak. Ez a ritkább és azért nem tiszta vérű, mivel az ember a kaukázusi alfajt egy bika kivételével teljesen kipusztította. Ez a bika a faj megmentésére létrehozott program keretében három síkvidéki tehenet fedezett, tőlük származik ennek a vérvonalnak minden egyede. Leszármazottaikat mindig úgy párosítják, hogy a hegyvidéki jelleg lehetőség szerint megmaradjon. Az őrségi bölények is tőlük származnak, és a szaporítás miatt bennük is van síkvidéki vér is. Magyarországon máshol nem látható ebből a vérvonalból származó bölény.
A területet a kilátóról tudjuk talán legjobban megfigyelni. Szerencsés esetben az állatok körülveszik a magaslest.
A vadló (Equus ferus) Eurázsia mérsékelt égövi területein őshonos páratlanujjú patás állat. Egyik alfaja a közép-ázsiai sztyeppeken élő, fűevő, 124–145 cm marmagasságú Przsevalszkij-ló (Equus ferus przewalski). A mongóliai Góbi-sivatagban ma már csak 250 példányra becsült állománya él, Kínában pedig jelenleg is tart a visszatelepítésük.
Másik alfaja, a kelet-európai sztyeppeken őshonos tarpán (Equus ferus gmelini), amely mára kihalt. A háziló (Equus ferus caballus) a tarpán háziasított változata. Állatkertekben több ősi jellegű háziló fajta keresztezésével „visszatenyésztették” a tarpánt, vagyis egy nagyon hasonló fajtát hoztak létre. A világ sok részén – pl. Észak-Amerika, Afrika, Európa, Ausztrália stb. – élnek házilovak elszabadult példányaitól származó, elvadult állományok, a köznyelv őket is gyakran „vadló”-nak nevezi. Az észak-amerikai elvadult lovak „musztáng” néven ismertek.
A távcsövet és a “hosszabb” teleobjektívet ne felejtsük otthon, lehet hogy csak a távolban láthatjuk a legelésző állatokat… Ez nem egy állatkerti állatsimogató…
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Szalafő-Pityerszer
Információ: Wikipédia, orseginemzetipark.hu