A Balaton környéke egész évben alkalmas arra, hogy a strandidőmentes időszakokban valahol szándékosan elvesszünk… A tó 20-30 kilométeres környéke rengeteg épített és természeti szépséget és programlehetőséget nyújt a kánikulamentes napokra…
Balatonakalitól körülbelül 5 kilométerre északnyugatra helyezkedik el a több részből álló Dörgicse. A Balaton-felvidék középső, Balatonfüred és Badacsony közötti szakaszára jellemző, a tóparti hegysor mögött kialakult márgás alapkőzetű medencék egyikében található a település. Több, korábban különálló, mára már többé-kevésbé egybeépült településrészből álló falu a Dörgicsei-medencében található. Ne lepődjünk meg ha Vászoly felől érkezünk, Kisdörgicsén pillanatok alatt áthajtunk, de a Dörgicse vége tábla után következik valójában Dörgicse…:)
Talán kapcsolatba hozható a magyar nyelvjárási dörgécs durbincs halnévvel, amely személynévként alkalmazva lehetett a helységnév előzménye. Az Alsó-előtag Felsődörgicse előtagjával van korrelációban. A korábbi települések ma településrészek.
Felsődörgicse – A veszprémi határtól a Balatonig terjedő Dergecse föld felső része Feldergicse néven 1312-ben tűnik fel okleveleinkben. Birtokosai a tihanyi apátság – róla nevezik 1572-ben Apáti Dergicsének – valamint helyi nemesek. Közösen birtokolják az erdőket és kaszálókat. A falu neve egészen a XVIII. század végéig leggyakrabban az egyházi védőszentjétől kapott Szentpéterdörgicse alakban fordul elő, „felső” jelzője csak a XVIII. századtól lesz általános, bár a két névforma vagylagos alakban még a század második felében is előfordult.
Az 1531. évi dikalajstromban birtokosai még ugyanazok. A nemesek már ekkor a falu külön részében laktak. Ebben az évben még nem nevezik külön néven, csak a következő években. Az apátságot illető részt 1542-ben Vázsonyi Horváth Péter birtokolja. A század végén már a fehérvári őrkanonokság birtokában találjuk és ott van II. József ismert intézkedéséig.
A falu közepén, az evangélikus templom mögött, a temető mellett található a Felsődörgicsei Szent Péter templomrom.
A tihanyi apátság összeírása itteni birtokait 1211-ben említi először. 1231-ben Szentpéterdergicse, a tihanyi apátság és helyi nemeseké. Valószínűleg azonos az 1333—35-ben említett Ságdörgicsével, amelynek papja Péter. A XIV—XVI. században a dörgicsei nemeseké, amelyek közül a Zenthpeterdergichei Zarka család volt a legjelentősebb.
A falu temploma 1231-ben már áll, mert ekkor már erről nevezik Szentpéterdergicsének. 1312-ben a feldergicsei nemesek és a tihanyi apát egyezséget kötöttek a feldergicsei Szt. Péter egyház kegyuraságáról.
Keletelt kettős templom két hajóval és két szentéllyel. Az északi, rövidebb hajóhoz belül patkóívű, kívül egyenes záródású szentély, nyugatról pedig négyzetes, belső sarkain pillérekkel erősített előtér csatlakozik, önálló nyugati bejárata volt, amelyet befalaztak és így két ajtón át csak a déli templomon keresztül lehetett megközelíteni.
A déli templom hosszú hajójához kelet felől vele azonos szélességű álkereszthajó csatlakozik, és ebből nyílik a szintén azonos szélességű, egyenes záródású szentély. Délről az álkereszthajó szélességében toldalék építmény, csontház csatlakozik hozzá.
A déli templom falai a közös fal kivételével majdnem eredeti magasságban maradtak meg, az északi falait az ásatás tárta fel. A templomrom alaprajzi megoldásával hazánkban egyedülálló és korát tekintve is sok vitára ad alkalmat.
A Dörgicsei-medence látnivalóira nyugodtan rászánhatunk egy egész napot! A Balaton-felvidék jellegzetességei itt koncentráltan egy helyen megtalálhatóak, egyszeűren csak sétálnunk kell az utcácskákban és magunkba szívni a levendula illattal együtt az élményeket!
A településen több romtemplom is található, ezeket is szeretnénk bemutatni rövidesen.
Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Felsődörgicse
Információk: Wikipédia, nof.hu
