Egy reptér története, KAAF
A sors úgy hozta, hogy eljutottam Amerikába és mivel a dugattyús repülőgépmotorok, különösen a csillagmotorok miatt jöttem az államokba az utam Kingman repterére vezetett először. Mint Európában szocializálódott ember sok mindenre rácsodálkoztam, dacára a sok amerikai filmnek, nem volt ez másképpen a reptérrel sem. Az elsődleges célom a műszaki ismereteim fejlesztése volt a csillagmotorokkal kapcsolatban, de eközben tudomásomra jutott, hogy történelmileg is igen jelentős helyre vezetett a sors. A reptér Arizonában található, Mohave megyében, a tengerszinttől 1000m-el feljebb. A terület elég sivatagos, levegője forró és száraz. A növényzet leginkább bokrokból áll, de ahol művelik és öntözik a területet szépen zöldellnek a parkok, kiskertek.
1942-ben alapították a repteret azon céllal, hogy itt képezzék ki a bombázók legénységének a lövészeit, ez csupán az egyike volt a hét lövész kiképzőbázisnak az államokban, de ez volt a legnagyobb. 1943 január 8.-án kezdték el a kiképzési programokat. A hat hetes kiképzés része volt a légi gyakorlatozás is. 36.000 katonát képeztek itt ki a háború ideje alatt. A katonák életét a kor színvonalának megfelelően igyekeztek a lehető legkényelmesebbé tenni. A kiképzések után lehetőségük volt az aktív közösségi életre, de a mindennapi élet velejárói is megtalálhatók voltak a reptéren.
1946 február 25.-én röviddel a második Világháború után a katonai kiképzést befejezték, de maga reptér tovább működött és itt raktározták el a rengeteg repülőgépet, ami éppen maradt a háború után. Hatalmas mennyiségre kell gondolni 7000 repülő szállt le itt utoljára, amit a száraz levegő miatt kedvező feltételekkel tudtak itt tárolni. Bár a gumi és egyéb alkatrészeknek nem tesz jót a meleg és a napsütés, de a fém alkatrészek tárolásának igen kedvező ez a klíma. A nagyobb mennyiséget a bombázok tették ki mind méretben, mind mennyiségben. Igen jelentős mennyiségről beszélhetünk típusonként is B-24 2000db és a Memphis Bell c. filmből jól ismert B-17-ből 1800db, továbbá itt raktározták a B-25, B-26, P-38, P-40, P-51, AT-6, BT-13 típusokat is igen jelentős számmal
A szétszerelt gépek nagy részét újrahasznosították, eladták, de néhány szerencsés darabot megőriztek az utókornak.
Ez a B-17-es gép 2017-ben látogatott Kingman repterére. Azok akikkel itt találkoztam és beszélgettem erről a témáról és persze magukról a repülőkről, a reptér történetéről mind nagyon büszkék arra amit a hazájukért tettek az itt kiképzett lövészek. Persze az ország egész lakosságára elmondható, hogy a hazájukat védő katonák összességére igen büszkék amit az egyik nemzeti ünnepükkel a május 27.-én tartott Memorial Day-el is igyekeznek kifejezni. A környék fejlődésében is nagy szerepet játszott, hogy a helyszíni adottságoknak köszönhetően itt létesítették ezt a kiképző repteret. Persze az is igen kedvező az infrastruktúrára, hogy az I-40-es autópálya és az ország főútjaként is elhíresült ROUTE 66 is áthalad Kingman városán. A reptér a mai napig üzemel és az aktív kisgépes repülős élet mellet sok légitársaság is itt tárolja a nem üzemelő repülőgépeit.
Csonka Péter
Forrás:
-Lt. Col. Rollin C. Smith ( jelentés)
