Európa

Egy megismételhetetlen pillanat az Eiffel-torony tövében

Párizs, 2011. 

Párizsban nehéz úgy sétálni az utcákon, hogy a város egyik jelképe az Eiffel-torony ne magasodna időröl időre a háztetők fölé a szemünk előtt.

A torony térképbe szúrt gombostűként jelzi a magasból: “Ez itt Párizs!”  A legjobb rálátást a 324 méteres építményre a Szajna másik partjáról, a Chaillot-domb tetejéről élvezhetjük.

A Trocadéro kerten keresztül sétálva vehetjük szemügyre alaposabban a tornyot részleteiben.

Az építmény összmagassága 324m, ebből maga a torony 300 m, erre rászerelve 24 m-re magasodik egy tévé-adóantenna. 

Első emelete 58, második emelete 116, a harmadik 276 m magasban van.

A „Bal partot” és a Trocaderót összekötő 1814-ben átadott elegáns híd a Pont d’Iéna vezet át a folyón, a 10100 tonna tömegű, 12000 acéldarabból, szegecseléssel összeállított látványosság tövébe.

A torony építésének a pillanatától folyamatosan sokan ellenezték a felállítását. Az építkezés 1887. január 28-án kezdődött el. Hatalmas tölcséreket vájtak, majd szárítottak ki a Mars-mezőn, hogy a kőművesek hozzákezdhessenek az oszlopok alapozásához. Telepítették a négy, új rendszerű hidraulikus emelőt – gyakorlatilag a munka minden fázisában feltaláltak valamit.

Gustave Eiffel álma hihetetlen sebességgel épült: havonta 12 méterrel lett magasabb. Az építkezésen csak az elemek összeszerelése folyt, azok mindegyike a levallois-perret-i üzemben készült, és onnan szállították a helyszínre.

1888. július 14-én elérték a második emeletet, 1889. március 31-én pedig befejezték a harmadikat. Az „elképesztő technikai vakmerőség, kiemelkedően gyors végrehajtás” (26 hónap) lehetővé tette, hogy két év elteltével felavathassák. Május 15-én a tornyot megnyitották a nagyközönség előtt, amely el volt ragadtatva nemcsak a kilátástól, de az „ultragyors” és teljesen újszerű hidraulikus felvonóktól is. (Ezeket azonban tíz év elteltével ki kellett cserélni. Az új, 2. emeletig üzemelő, korszerű lifteket, amelyek az 1980-as évek végéig üzemeltek, a Fives-Lille vállalat magyar származású mérnöke, Korda Dezső tervezte.)

A határidőt betartó Eiffel a Becsületrend lovagja lett. A világkiállítás hat hónapja alatt a torony 2 millió látogatót fogadott.

A torony két oldalán kis parkok és azokban tavacskák találhatóak.

A képek 2011-ben készültek, jelenleg már nem ez a kép fogadja sajnos az idelátogatókat. 2017-ben egy 2.5-méter magas golyóálló üvegfalat emeltek az “Öreg-hölgy” védelmére.

A Szajna parti híres körhintától csak pár lépés volt a 4 tartópillér közti tér, ahol pezsgő életet éltek a helyiek és a túristák.  

Én a júniust szeretem Párizsban a legjobban. A hőmérséklet még nappal sem az elviselhetetlen júliusi, de a napsugarak késő estig meseszerűen festenek meg mindent, és mindenkit.

A torony mindig is megosztotta a franciákat, sokan szeretik, de sokan kimondottan utálják: becenevei is ezt tükrözik – egyesek „Csúfság”-nak hívják, mások „Öreg Hölgy”-nek. Többször le akarták bontani, és felrobbantani. Victor Lustig 1925-ben kétszer adta el ócskavasként. A második világháborúban a németek fegyvereket akartak belőle készíteni.

A 4 pillér éppen nyitvalévő pénztárai előtt kanyargó sorokban nem lehetet unatkozni. 

Az ember bármerre nézett, valami látnivaló mindig akadt. 

A lépcső vagy lift várja a pillérekben azokat, akik tüzetesebben szeretnék bejárni a több mint 1000 láb magas vasszerkezetet.

A tapasztaltabbak élelmiszerrel és türelemmel készültek a “csúcstámadásra”…

A napszemüveg és napolaj is hasznos kellék…

Ne tévesszen meg senkit a látvány… Ennél a kapunál nem a sor fogyott el, hanem a “FERMÉ” tábla volt kint…

Itt senki nem búslakodik…

Az Eiffel-torony sok megpróbáltatáson ment keresztül, de még ma is a világ egyik leghíresebb épületeként ismerjük. 2007-ben a világ hét új csodája jelöltjeként is indult, bár végül nem került be közéjük. 

A sort türelmesen kivárva, sikerült feljutni a felsőbb szintekre. De ez már egy másik történet. 

Élmény és Fotó: Farkas Attila / gogogo.hu

Információ: Wikipédia

Térkép: Eiffel Tower

***

Ez a kép pedig 2007-ben készült, amikor még a Mars-mezőn is szabad volt a fűre lépni…

Fotó: Zobori László – (2007)

Fel