A pénzügyi ismeretek során bizony teljes szemléletváltásra van szükségünk.Hosszútávon ez a tanulási folyamat segíthet rávezetni a gyereket arra az egyszerű felismerésre, hogy döntéseinek következményei vannak.
Egy óvodás, iskolás korú gyermek a hétköznapokban általában csak este eszik otthon a családja körében, háromszor pedig a közétkeztetés keretein belül. Egyáltalán nem mindegy, mennyire egészségesek ezek az ételek. A közétkeztetés reformja az egészséges táplálkozás irányába tett első lépésként csökkenti az ételek só, cukor és zsírtartalmát, több fehérjét, zöldséget és gyümölcsöt ír elő.
Részben velünk született hajlamaink és temperamentumunk, részben átélt napi élményeink is befolyásolják azt, hogy a borúlátás és a reményvesztettség milyen mértékben uralkodik el rajtunk.
2011-ben a magyar társadalom 2 százaléka, körülbelül 200 ezer ember élt szociális segélyből, nagyjából annyian, mint Debrecen lakossága.
Az ember sokszor hajlamos elfelejteni, hogy a legfontosabb értékeink egyike az egészségünk. Miközben az anyagi javak megszerzése kitölti az életünket az egészségünkkel csak akkor törődünk, ha már baj van.
A társadalom 13 százaléka szegénységi küszöb alatt él, de a lakosság 22 százalékának gondot okoz a számlák fizetése. Az összes szegénységi mutatót egybevéve a lakosság harmada szegénységben él.
A vízdíj azért olyan magas, mert a természetes vizeket bonyolult eljárásokkal tisztítják és szállítják a fogyasztókhoz. Ezek az eljárások erőforrás-igényesek és így a környezetet is terhelik.
Az ember annak örül, azt becsüli meg, ami értékes, vagyis azt, amit értékesnek tart. Az értékek rendjét viszont sokszor nem mi magunk, hanem a környezetünk írja elő, diktálja számunkra.
Az idő pénz – tartja a mondás. Ez azt jelenti, hogy az idő egyenlő a pénzzel? Vagy valamelyik értékesebb? Ki a gazdagabb, akinek ideje, vagy pénze van? Mi a fontosabb a pénz vagy az idő? Hogy lehet megtalálni az egyensúlyt?