A megváltozott Balaton
Nagyanyáink már rá sem ismernének a Balaton partjára, annyira megváltozott!
Nagyanyáink már rá sem ismernének a Balaton partjára, annyira megváltozott!
A fejlett országokban egyre inkább a tudás, az innováció a fejlődés motorja, a fejletlenebbekben pedig a nyersanyag és az olcsó munkaerő. Nagy kérdés, hogy hazánk vajon melyik irányba tart?
2080-ig kipusztulhat a növény- és állatfajok egynegyede, az éghajlatváltozás miatt menekültáradatok indulhatnak és kitörhetnek az első háborúk a vízforrások birtoklásáért – a kutatók szerint ilyen ijesztő jövő vár az elkövetkező nemzedékekre.
A nemzet sorsa nemcsak a természeti erőforrás fenntartható használatán alapul, hanem a jövő generációját sok más veszély is fenyegetheti, köztük a gazdasági, társadalmi tőke felélése, a nemzet demográfiai önfelszámolása.
Boldog igalommal várjuk, amikor gyerekeink az iskolában elkezdenek írni és olvasni tanulni. Amikor előszőr írják le nevüket, amikor a kezdeti ákom-bákomok után már hosszú, kerek mondatokat írnak le helyesen.
Vajon a gyermekeink és unokáink hány évig fognak élni? Tudjuk-e késleltetni az öregedést, befolyásolhatjuk-e a természetes biológiai folyamatokat?
2050-re az elhízott emberek száma a világban elérheti a 2 és fél milliárdot. Miközben féltve őrizzük és biztosítjuk házunkat, autónkat, pénzünket, munkahelyünket és egyéb anyagi értékeinket, az egészségünkre valamiért ritkán gondolunk úgy, hogy az is a legfontosabb értékeink közé tartozik.
A felgyorsult információs világunkban ma már alig van az életnek olyan területe, ahol ne támaszkodnánk a világháló nyújtotta kényelemre és gyorsaságra.
Kütyük. Elhalmoznak bennünket. A 21. század embere nem zárkózhat el a használatuktól, kikerülhetetlen részét képezi az életünknek.
Dubai 50 év alatt egy beduin faluból, milliós világvárossá nőtte ki magát, sorra épülnek a felhőkarcolók.